Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XI. kötet (Budapest, 1918)

XXII Tártalommutató. Lap teljesítés biztosítására is szolgáló foglalónak elvesztése a kötlevól ben kifejezetten a nem teljesítés esetében fel van véve,.., 1.1 s 80.'Abból, hogy a vevő részben beteg állatokat is vásárolt és az át­vételre s a vételár kifizetésére kétnapi idő köttetett ki, hogy a vevő "a szükséges szállítási engedélyek beszerzését és a beteg állatoknak az átvételig bekövetkezhető elhullása veszélyét is magára vállalta : az következik, hogy a kikötött rövid teljesítési idő a fennforgó körül mények közt a szerződő felek célzata szerint annyira az ügylet lénye géhez tartozott, hogy annak a vevő felperes részéről be nem tar tása az eladó alperest az ügylettől anélkül való elállására jogosí­totta, hogy felperesnek az utólagos teljesítésre időt (354. §.)) tar­tozott volna engedni 153 A hadiszállítások körül elkövetett visszaélésekből <tzirmizó mijánjogi igény. 61. A hadiszállítások körül elkövetett visszaélések megtorlásáról intéz­kedő 1915 : XIX. t.-c.-nek a magánjogi ^megtorlásról szóló rendel­kezései nem terjednek ki az alszállítókra vagy alvállalkozókra .... 129 65. I Az 1915 : XIX. t.-e. 17. íj-a értelmében a szállító vagyonjogi fele­lő isége az ő bűnösségének megállapításától függővé téve nincs, sőt a 20. §-nak abból a rendelkezéséből, hogy a szállítónak s az eladónak . vagyonjogi felelőssége akkor is fennáll, ha a bűncselekményt nem ő maga, hanem az alszállító, alvállalkozó vagy a megbízott követte el, önként folyik az, hogy a bűncselekménynek a cégtulajdonos által elkövetése esetében a szállítást vállaló cégnek anyagi felelőssége, érintetlen marad. — II. A felhívotté-bán meghatározott joghátrány mérséklésére nem szolgálhat alapul egymagában az, hogy a vagyoni felelősséget maga után vonó cselekmény gondatlanságból s nem szándékosan követtetett el, hanem erről csak akkor lehet szó, ha a törvény értelmében alkalmazható joghátrány az eset körülmé­nyeihez képest aránytalanul súlyosnak mutatkozik 132 91 I A pusztán magánjogi szerződés megszegésének az 1915 : XIX. t.-c­bsn foglalt kriminalizálásából s következményeinek törvényi meg­határozásából következik, hogy egyfelől a-^büntetendő és károsító cselekmény tónyálladéka egy ós ugyanaz ?és hogy másfelől a kar­térítési kötelezettség az egységes cselekménynek szükségképi folyo­mánya. Minthogy pedig az itt jelzett bűncselekménynek és az ezt konstituáló elkövetési cselekménynek a megállapítására a büntető? bíróság van hivatva: amint ezt a büntetőbíróság joghatályosan megállapította, a következmény — vagyis ajkártérítós — felől ítélő bíróság a magánjogi szerződés megszegésének tényálladékát vizs­gálata körébe többé mindaddig nem vonhatja, amíg a büntető­bíróság ítélete hatályban áll. — -II. A nem vagyoni kár megállapí­tásihoz a bíróság csak olyan szabatosan előadott ós bizonyított tények mérlegelése útján juthát, amelyek a szerződéstszegő félnek vala­v mely ténykedéséből vagy mulasztásából merültek fel 178 Engedmény. 30. As engedményezett adósnak az engedményezésről történt értesí- . tése után az engedményező az engedmény tárgyával az engedményes hozzájárulása nélkül már nem rendelkezhetik 63

Next

/
Oldalképek
Tartalom