Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XI. kötet (Budapest, 1918)
/'« rlalo mm Hla ló. xv Lap Hiányokra alapUotí líeteseti )<xj elévülése. 83, A vevőnek a hiányokra alapított kereseti joga egyaránt alá van vetve a hathavi elévülésnek, akár a vételár aránylagos les/állítását követeli, akár az ügylettől eláll. — Ez az elévülés egyedül abban az esetben nem áll útjában a jog érvényesítésének, mikor az eladónak vételár iránti követelésével szemben, a vevő kifogásként érvényesíti a KT. 348. §-ára alapított valamelyik jogát, feltéve, hogya 349. §-szal megkívánt hiányértesítést az eladóval hat hónapon belül közölte .'. 156 142. A KT. 349. §-ának az a rendelkezése, hogy a vevőnek a hiányokra alapított kereseti joga az eladó ellen az átvételtől számított hahónap alatt elévül, olyan esetben, amikor meghatározott, de az ái vételkor fel nem ismerhető minőségű árú szállítandó, úgy értelmezendő, hogy a vevőnek az árú kikötött minőségének a hiányára alapított kereseti jogának az elévülése attól az időponttól számítandó, amelyben felismerhető volt hogy az eladó által szállított árú a kikötött minőségnek meg nem felel 276 Vevő késedelme. 7. A szerződéstől való elállás jogát a KT. 351. §-a az eladónak egyedül az átvételben késedelmes vevővel szemben nem biztosítja hanem a eladónak a KT. 351. §-a alapján csak arra nyílt joga ' hogy &i árút közraktárba vagy magánszemélynél Jetehesse vagy a KT. 347. §-a értelmében eladhassa és a késedelemből eredt kárának a megtérítését követelhesse 14 8. I. Azzal szemben hogy az eladó a szerződés teljesítését nem a vevő fizetési késedelme miatt tagadta meg, sőt a vevő kártérítési igényét ,, habár kisebb terjedelemben, elismerte, a vevő méltán lehetett abban a hitben, hogy a eladó a vételár kifizetését nem kívánja hanem a vételárnak a árkülönbözettel való részleges elszámolásába belenyugszik. Amiből viszont következik hogy amennyiben az eladó a vevő késedelmét annak hátrányára felhasználni kívánta, tartozott a kereskedelmi forgalomban megkívánt hűség és bizalomnál fogva vele közölni hogy a szállítást a vételár le nem fizetése folytán tagadja meg 15 40. II. Ha az árú átvételében késedelmes vevő a vételárt nem fizette ki de az neki hitelezte tett, a KT. 351. és 352. §-ainak egybevetéséből kitűnően az eladó az átvételi késedelem miatt a vételtől el nem állhat hanem azt teljesíteni tartozik és csak arra van jogosítva, hogy a teljesítést az idézett 351. §-ban körülírt letétel vagy eladás útján eszközölje 85 41. A KT. 352. és 347. §-ai, valamint a dolog természete szerint is a vevő késedelme miatt csak ahhoz van az eladónak joga, hogy az át nem vett kész árút eladassa ; ha tehát több árút adat el, mint amennyi készen van, az árverés szabályosnak és a vevő rovására történtnek nem tekinthető 89 42. T. Téves az a jogi álláspont, hogy ugyanazon felek között létrejött és azonos árúknak részletekben szállítását tárgyazó vételi ügyleteknél, habár külön kötlevél állíttatott is ki, a vevőneu az egyik részletre vonatkozóan bekövetkezett fizetési késedelme esetében az eladó a többi vételi ügyleteknek még nem teljesített részei tekintetében is jogosan állhat el az ügylettől, mert az a körülmény, hogy a félnek valamely ügyletnél történt eljárásá a másik felet az ügylettől való el-