Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XI. kötet (Budapest, 1918)

100 Hiteljogi Döntvénytár. Indokok: A fellebbezési bíróság ítéletében előadott tényállásnak jogszabálysértéssel történt megállapítása miatt emelt alperesi felülvizsgálati panaszok alaptalanok, mert a fellebbezési bíróság a perben szolgáltatott törvényes (kötött) bizonyítási szabályok alá. nem eső bizonyítékokat, a Pp. 270. §-ának megfelelően kifejtett indokolás mellett, ugyané törvényszakasz értelmében szabadon mérlegelhette a tényállás megállapításánál; ez a tényállás tehát, miután annak megállapításánál iratellenességet sem észlelt a. felülvizsgálati bíróság, a Pp. 270. és 534. §-ainak egybevetett értelméhez képest felül nem vizsgálható. Ezért a fellebbezési bíróság ítéletében előadott tényállás a Pp. 534. §-a értelmében a felülvizsgálatnak is alapul szolgált. Ebben a tényállásban megállapíttatott az, hogy az abban, közelebbről megjelölt kereskedelmi ügyletnek közös haszonra vagy veszteségre, közösen leendő ellátására nézve a peres felekegymással szóbelileg megállapodtak, ugyanígy megállapodván egyúttal a tekintetben is, hogy a tervbe vett közös cél elérése végett melyikük mi módon és mely szolgáltatásokkal fog közreműködni. E tényállás alapján, az e részben irányadó anyagi jogszabályoknak megfelel a fellebbezési bíróságnak az a jogi megállapítása, amely szerint a peres felek között a KT. 62. §-ában szabályozott társasági szerződés jogérvényesen létrejött, mert ily szerződés, törvény szerint szóbelileg is jogérvényesen köthető :. a tényállásban megállapított az a körülmény pedig, mely szerint az alperes azt jelentette ki, hogy ő a peres felek szóbeli megállapodásának egyes részleteit tartalmazó iratot alá fogja írni; nyilvánvalóan nem tekinthető az írásbeli alaknak érvényességi kellék gyanánt történt kikötéséül. Minthogy pedig az ehelyütt is alapul szolgáló tényállásban megállapíttatott az is, hogy a közös üzletet az alperes vezette, az alapon alperesnek a KT. 62. §. zártétele szerint számadási kötelezettsége kétségtelen s ebbeli kötelezettségének szempontjából közömbös az a kérdés, hogy felperes megfelelt-e és mennyiben a társasági jogviszonyból folyóan őt terhelő szerződési kötelezettségeknek ? Ezekhez képest a fellebbezési bíróság az anyagi jogszabályoknak megfelelően és így az anyagi jognak sérelme nélkül döntött, midőn alperest az ítélete rendelkező része értelmében elmarasztalta ; alaptalanok tehát alperesnek az anyagi jog sérelmemiatt ellentétes értelemben felhozott felülvizsgálati panaszai is. Ezeknél az okoknál fogva alperest a minden irányban alaptalan felülvizsgálati kérelmével el kellett utasítani. ¥ * = V. ö. Hitelj. Dtár XI. 25. sz. esettel és jegyzeteivel.