Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XI. kötet (Budapest, 1918)

90 Hiteljogi Döntvénytár. leg foganatosíttatta is; ekként nem helyes a fellebbezési bíróságnak az az álláspontja, hogy felperest ebben a tekintetben késedelem terhelte volna. Mindemellett a kir. Kúria a felülvizsgálati kérelemnek helyt nem adhatott, mert a KT. 352. és 347. §-ai, valamint a dolog természete szerint is felperesnek, mint eladónak az alperes, mint vevő késedelme miatt, csak ahhoz volt volna joga, hogy az át nem vett kész árút eladassa; ilyen kész árúja pedig saját beismerése szerint a 6—700,000 darab téglából állott s így amennyiben a közjegyzői tanúsítván)ból kitűnően a nyilvános árverésen ezt meghaladó mennyiséget (1.250,000 darabot) adatott el: az árverés szabályosnak s az alperes rovására történtnek nem tekinthető. A kir. Kúria tehát a fellebbezési bíróság döntését ebből az okból helyesnek s egyben a forgalmi, helyesen piaci ár megállapítása és az abból vont következtetés helyessége ellen irányuló leiülvizsgálati panaszokat tárgytalanoknak találta; mihez képest a felülvizsgálati kérelmet elutasította. = V. ö. az előző esettel. 42. /. Téves az a jogi álláspont, hogy ugyanazon felek között létrejött és azonos árúknak részletekben szállítását tárgyazó vételi ügyleieknél, habár külön kötlevél állíttatott is ki, a vevőnek az egyik részletre vonatkozóan bekövetkezett fizetési késedelme esetében az eladó a többi vételi ügyleteknek még nem teljesített részei tekintetében is jogosan állhat el az ügylettől, mert az a körülmény, hogy a félnek valamely ügyletnél történt eljárása a másik felet az ügylettől való elállásra esetleg feljogosítja, nem szolgálhat jogos indokul arra, hogy ez a fél ugyanazon alapon egy, a felek közt fennálló másik különálló ügylettől is egyoldalúan elálljon. Ellenben a KT. 352. §-a rendelkezésének megfelel a fellebbezési bíróság ama jogi álláspontja, hogy ha az árú