Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XI. kötet (Budapest, 1918)

ffitetjogi Döntvénytár. 87 és burgonyára nézve a forgalom vagy teljesen szünetelt vagy csak gyorsárútorgalom állott fenn, valamint a teheráni és gyorsárú fuvardíjai közti különbözetet kimutató, valódiságára nézve alperes által különben is kifogásolt M. 5. alatti feljegyzés nem zárják ki azt, hogy a szállítást a B) alattiban feladó állomásul megállapított Petneházáról Miskolczra 1915 március hó 23-át megelőzó'en vagy később ugyan, de gyorsárúként avagy végül a pelneházai állomás helyett a nyirbaktai állomásról lehetett volna eszközölni. Alperesnek ez a panasza is nélkülözi a kellő' alapot. Mert a B) alatti kötlevélben a szállítási határidő kitolása arra az esetre van megállapítva, ha az időjárás vagy forgalmi akadályok a burgonya szállítását 1915 március hó vegéig meg nem engedik; mert az a körülmény, hogy az 1915. évi március hó 23-ika előtt esetleg lehetséges volt szállítást felperes elmulasztotta, az adott esetben nem bírhat jelentőséggel, mivel e KT. 330. §-a értelmében a megállapított szállítási határidő eltelte előtt felperes átvételi késedelembe úgy sem eshetett. Mert arravaló figyelemmel, hogy a joggyakorlat szerint a forgalomban felmerülő oly akadályt, melyet csak a szállítás tárgyával arányban nem álló rendkívüli áldozattal lehetne leküzdeni, elhártthatlannak kell tekinteni és a gyorsáru fuvardíja köztudomásúlag is többszörösen felülhaladja a teheráni fuvardíját, nem kifogásolható, sőt helyes a fellebbezési bíróságnak az az álláspontja, mikép a kereskedelmi árúnak szánt szóbanlorgó 3000 mm. burgonya a gyorsárú fuvardíját még nem bírja, mihez képest a burgonyának csak gyorsárúkénf szállíthatása gazdaságilag a szállítás lehetetlenségével egy jelentésű; és mert végül a B) alatti szerint alperes arra vállalt kötelezettséget, hogy az eladott burgonyát a petneházai vasútállomásra kiszállítja és ott kocsiba rakja, a felperes részéről követelhető szállítás tekintetéből tehát a nyirbaktai vasútállomás mint feladó állomás számba nem jöhetett. Egyébiránt a szállítási határidőnek 1915. évi március hó 31-én vagy ápnlis hó 15-én való végződése a jelen esetben csak felperes átvételi késedelme szempontjából bírhatván jelentőséggel, mivel az alábbiak szerint felperes átvételi késedelmének netáni fennforgása sem jogosíthatta fel alperest a szerződéstől való elállásra, az ügy eldöntése szempontjából a szállítási határidőnek felvetett kérdése is teljesen közömbös. Alperesnek azt az álláspontját ugyan, mely szerint a vételtől való elállása nem lehet jogszerűtlen, a fellebbezési bíróság ítéletében felhozott abból az indokból, hogy ő az elállás közlésével egyidejűleg a felperesnek az utólagos teljesítésre póthatár-