Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XI. kötet (Budapest, 1918)

7-2 Hiteljogi Döntvénytár. módosulnak, vagyis: hogy a biztosított a kötvényben a háborút megelőző időben eredetileg megszabott díjakon felül a háborús kockázatnak a biztosító által viseléséért összegszerűen meghatározott mennyi külön díjat és mikor köteles a biztosítónak fizetni. A biztosítottat a háborús kockázat viselésének ellenértékeként terhelő szolgáltatás tartalma és terjedelme tehát a szerződésben kellő szabatossággal feltüntetve nincs, sőt annak jövőbeli meghatározása a biztosítónak egyoldalú megállapítására van fenntartva, ami lényegileg egyjelentőségű azzal, hogy magának a szerződésnek érvényben tartása a biztosítónak elhatározásától függ. Ezzel a kötvénybeli kikötéssel szemben a szerződés joghatályának a külön díj nem fizetése okából való megszűnése csak abban az esetben volna sikerrel vitatható, ha az alperes kimutatta volna azt, hogy a háború esetén fizetendő külön díj összegét s annak fizetési teltételeit akár a biztosítási szerződés megkötése alkalmával, akár ezt követően tényleg meghatározta, ezt a határozatát a biztosítottal közölte, s annak ekként módot nyújtott arra, hogy fizetési kötelezettségének a külön díj tekintetében eleget tehessen. Az alperes azonban ily tények megállapítását a fellebbezési bíróság ítéletének, a tárgyalási jegyzőkönyvnek és mellékleteinek tartama szerint nem is kérte, s így a biztosítási szerződés hatályának a biztosított hadbavonulása miatt pusztán a külön díj nem fizetése okából való megszűnéséről a fentebb kifejtettek értelmében annál kevésbé lehet szó, mert semmi alap sincs annak feltevésére, hogy a biztosított az 1908. évi december 28-án létrejött biztosítást csak azért, hogy magát a külön díj fizetésének alávetnie ne kelljen, a hadbavonulásával nyilvánvalóan fokozódó veszélyekkel szemben fenntartani nem kívánta. A fellebbezési bíróság tehát a kiemelt anyagi jogszabály megsértésével mondta ki azt, hogy a biztosítási szerződés a külön díj nem fizetése folytán érvényét vesztette, s hogy az alperes ebből a szerződésből folyóan fizetésre nem kötelezhető. Ezért a felülvizsgálati kérelemnek helyt kellelt adni, s mert a fellebbezési bíróság jogi álláspontjánál fogva a követelés menynyisége tárgyában nem döntött, ezt a bíróságot újabb határozat hozatalára kellett utasítani. II. (Kúria 1917 febiuár 1. P. IV. 3140/916. sz. a.) A kir. Kúria: A felülvizsgálati kérelemnek helyt ad, a fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatja s kimondja, hogy a felperes keresetével a fellebbezési bíróság ítéletében kifejtett s az elsőbíróság ítéletéből elfogadott indokok alapján el nem utasít-