Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

38 Hiteljogi Döntvénytár. A váltó kiadásával tehát nem esett el az alperes attól, hogy az egyezség értelmében kötelezettséget vállalt más személyek ellenében jogait köztörvényi úton ne érvényesíthesse. Az alperes feltétlen fizetési kötelezettsége megállapíttatván, a fellebbezési bíróság ítéletében megállapított feltételes fizetési kötelezettségre vonatkozóan előadott panaszok tárgytalanok. * * = A váltóadás hatálytalanítása esetében a hatálytalanított váltóra teljesített fizetés nem eshetik ugyan a csődt. 30. §-ának védelme alá, de ez a fizetés, mint a váltóadás tényének következménye, a váltóadás tényének hatálytalanításával a esődtömegnek a csődt. 33. §-a értelmében visszatérítendő. Kúria 1085/1906., Dtár IV. f. VI. 238. lap. 70. A kibocsátói aláírás után harmadik személy által a váltóra vezetett óváselengedő nyilatkozat a kibocsátót csak akkor kötelezi, ha a nyilatkozatra meghatalmazást adott vagy ahhoz utólag hozzájárult. Hogy ki és mikor vezette e nyilatkozatot a váltóra, a váltóbirtokos tartozik bizonyítani. (Kúria 1915 okt. 13. Rp. IV. 3136/1915. sz. a.) A marosvásárhelyi kii*, tábla: Az elsőbíróság ítéletét K. F. alperest marasztaló részében olykép változtatja meg, hogy az alperesnek esküt ítél arra, hogy' a váltón levő kibocsátói aláírása felett előforduló «óvás nélkül» kitétel odaírására senkit előzetesen vagy utólagos hozzájárulással meg nem hatalmazott. Indokok: Az óvás elengedését jelentő «óvás nélkül)) szavakat a ténymegállapítás szerint D. L. írta a váltónak előlapjára is. Egyúttal azonban a tanúk vallomásaival bebizonyítottnak tekinti a kir. tábla, hogy a váltóra K. F. alperes a kibocsátói aláírását az «óvás nélkül)) kilejezés odaírása előtt vezette rá, és hogy D. L. az «óvás nélkül)) szavakat a már alperestől aláírt váltóra annak neve fölébe akkor írta, amikor felperes evégett az aláírásokkal már ellátott váltót a D. L. lakására küldötte. A váltóbirtokost az óvatolás cselekménye alól feloldó óvás elengedése az elengedő részéről az 1876: XXVII. tc. 42. §-a értelmében erre különösen irányuló írásbeli nyilatkozatban történhetik. A váltóba a fentiek szerint utólag csupán D. L. részéről a közte és F. H. felperesi főkönyvelő közt létrejött megállapodás