Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

Tartalommulató. XLV Lap bíró váltók visszaadása alól mentesíttessék. Ha a váltók elveszésük miatt vissza nem adhatók, a megtámadott hitelezőnek a váltók megsemmisítését kimondó bírói határozat adandó ki a fizetéskor 334 241. A csődtörvény 27. §-ának 3. pontjára alapított megtámadásnak az az előfeltétele, hogy a hitelezőnek a válságos időn belül teljesített fizetés felvételére általában, vagy akkor meg joga nem volt. A megtámadási jognak előfeltételét tevő ennek a körülménynek a bizonyítása a támadó tömeggondnokot terheli 345 242. Ha alperes a közadóssal szemben fennálló követelésének törlesztésére a közadóstól, illetve a fizetések megszűntei ése után a hitelezőknek a közadós helyett eljárt bizottságától árúkat kapott : a közadósnak ez a jogcselekménye a Cs. T. 27. §-ának 2. pontja alapján megtámadható, tekintet nélkül arra, hogy utóbb a tömeggondnok nyugta átadásával megkísérelte-e azt, hogy az alperes által kapott árúk értékesítéséből befolyt összeg a tömeg részére visszatéríttessék 346 243. A csődjogi megtámadásnak a közadós oly jogcselekményeire vonatkozóan lehet csak helye, amelyek által a csődhitelezők megkárosíttattak. Ez a megkárosítás a tulajdonjog fenntartásával létesített vételi ügyletek alapján teljesített fizetések tekintetében rendszerint fenn nem forog, mert a közadós a neki ily kikötéssel eladott árúk tulajdonjogát az ellenértékül szolgáló vételár lefizetésével szerzi meg, vagyoni állapota tehát az árú tulajdonjogának a vételár kifizetésével történt megszerzése következtében nem változott s így a köz- adós hitelezői az ily fizetés teljesítéséből folyóan nem károsodnak 341 244.1. Amennyiben a csődnyitás hatályának kezdete előtt szerzett zálogjognak, megtartási vagy visszakövetelési jognak a tömeghez tartozó dolgokra vagy jogokra leendő érvényesítése végett a csődnyitást megelőzőleg végrehajtás rendeltetett el és foganatosíttatott, az érintett hitelező a már megszerzett zálogjogáról lemondani nem köteles s megszerzett zálogjoga a Cs. T. III. fej. értelmében meg nem támadható. — II. Bár az 1881 : LX. tc. 72. §-a szerint törvényes zálogjog a bérbeadót csak a bérleti helyiségben talált ingókra illeti meg, mégis minthogy az elszállított ingók birlalatában előállott változás nem a közadósnak, hanem a tömeggondnok és alperesnek jogcselekményeként jelentkezik, ez a változás nem lehet a megtámadásnak utólag beállott jogos alapja, mert a Cs. T. 26. és 27. §-a szerint csak a közadósnak a csődnyitás előtt keletkezett jogcselekményei képezhetik megtámadás tárgyát. — III. A lakbér fejében a bérlemény területén biztosításilag lefoglalt ingók, amelyekre a törvényes zálogjog is kiterjedt, ezen törvényes zálogjog hatálya alól még ki nem estek, azon okból, hogy azok, bár a zálogtartó beleegyezésével, de a törvényes zálogjogról való lemondás nélkül, más helyre vitettek s az árverés alkalmával nem voltak a bérlemény területén 348 245. Noha a felsőbíróság a csődnyitó végzést feloldotta és ennek folytán a csőd újból megnyittatott, a megtámadható jogcselekmények válságos ideje nem az újabb, hanem az első csődnyitástól számítandó, melyen a ciődnyitó hirdetmény kifüggesztetett 351 Visszakövetelés. 59.** A tulajdonjog fenntartásával eladott ingóknak a csődbe befolyt értéke iránt folytatott visszakövetelési perben, a már megfizetett vételárrészlet az eziránt támasztott viszonkereset folytán megíté-