Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

XXX Tartalommutató. nem ve.szi, az ebből származó kár megtérítése tekintetében az árúvagy podgyásztorlódásra többé sikerrel nem hivatkozhatik; ez a szabály azonban csak arra az esetre áll, amidőn a rendes forgalom és üzemmenet biztosításáról van szó, nem pedig ott, ahol oly jellegű külső behatások érvényesülnek, amelyek a vasút rendes üzemmenetét valamely területen, vagy bizonyos időre oly módon zavarják, hogy azok mellett a fuvarozási szerződések rendelkezéseinek szószerinti betartásáról beszélni sem lehet. Ilyen behatás az ellenség betörése, midőn a menekülő közönség magatartása folytán az állomáson kívülről jövő okokból oly állapotok uralkodtak, amelyekre a rendes üzemmenet mértékét alkalmazni már nem lehet. — II. Az erőhatalom nem csupán magának az erőszaknak közvetlen jelenlétében nyilvánul meg, hanem erőhatalom-jellegű eseménynek tekintendő minden olyan külső jelenség, amely a fennforgó vagy fenyegető erőszaknak a következménye 107 Nyitott kocsin szállítás veszélye. 203. A megrakott bútorkocsinak a nyitott vasúti kocsin való szállításával járó veszélyből eredett kárért a vasút nem felelős, mert a nyitott kocsin szállított árú azáltal, hogy ez az árú zárt kocsinak alakjával bír, nem veszíti el a nyitott kocsin szállított árúnak jellegét 282 Vasút vétkessége. 136. A vasúti forgalom sajátszerűségéből folyó az a körülmény, hogy a vasút tömegesen tartozik árúk fuvarozását elvállalni, a vasútat megfelelő gondosság kifejtésére kötelezi és a tömeges fuvarozások összetorlódása folytán beálló olyan súlyos mulasztás, amely a fuvarozó rendes gondosságával ellenkezik, nem szolgál a vasút mentségére ; ellenkezőleg megállapítja a vasút vétkes gondatlanságát. A vétkes gondatlanságot megállapítja az a tény, hogy az árúnak egyharmad része nem érkezett meg, hanem a rendező pályaudvaron az átrakás alkalmával visszamaradt és a felszólamlás ellenére fel nem kut a t tátott, hanem csak a legközelebbi raktárrovancsolás alkalmával került elő 160 155. A vasúti üzletszabályok 59. §-ának l.bj pontja értelmében a feladónak az árúk berakásánál ügyelni kell ugyan arra, hogy a rakomány a megengedett magassági mértéket túl ne haladja : de az üzletszabályzatnak ez a rendelkezése csakis olyan esetekre vonatkozik, amelyeknek bekövetkezését a feladó kellő gondosság kifejtésével előre láthatta. Ezzel szemben a vasút közegének kötelessége a feladó által végzett berakást az üzem biztonsága szempontjából ellenőrizni 200 156. A feladót terhelő, de a vasúti raktáros által magára vállalt berakás, melyért a vasút díjat nem szedett, a raktáros törvényes hatáskörén kívül eső magánvállalkozás, mely a vasút terhére nem róható 201 236. I, A vasúti fuvarozás elvállalásával a vasútat terhelő felelősséget kizáró okot a fuvarozó vasiét tartozik bizonyítani, amidőn tehát a vasút a helytelen berakásra, mint felelősségét kizáró okra hivatkozott, az alperes vasútnak kell bizonyítani a helytelen berakást és azt, hogy a felmerült kár a helytelen berakásból járó veszélyből előállhatott. — II. A vasút a szelvény mértékét túlhaladó rakományt visszautasíthatja, ha pedig ezt elmulasztja, vétkes mulasztást követ el 335