Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

Hiteljogi Döntvénytár. 223 felperest badbavonulása — tehát el nem hárítható kényszerhelyzet akadályozta az utazásban — a bérletjegy tulajdonosa tőle nem függő, előre nem látható és el nem hárítható okok folytán van az utazásban akadályozva. Az a kijelentés ugyanis, dia valamely bérletjeggyel tulajdonosa egész éven át vagy annak egy részén egyáltalában nem utazik», nincs helye menetdíjvisszatérítésnek, csakis olykép értelmezhető, hogy a rendelkezés oly esetre vonatkozik, amikor a bérletjegy tulajdonosa saját akaratából vagy viszonyaiból kifolyólag nem utazhatik vagy nem utazik. A szerződési jellegű helyi díjszabás, de a kereskedelmi törvény sem tartalmazván oly esetre rendelkezést, amikor a tulajdonost a háborús körülmények akadályozzák, a kir. törvényszék a magánjogi általános szabályok alapján bírálta el a kérdést. Ebből a szempontból pedig döntő súlyt helyezett arra, hogy felperes nem tette vitássá alperesnek azt az állítását, hogy az 1914. évi november havában kibocsátott kereskedelmi miniszteri rendelet megengedte, hogy a hadbavonultak bérletjegyei harmadik személyekre is átruháztassanak s felperesnek arra az előadására, hogy a bérletjegyet cége érdekében való utazásra kívánta használni, amely utóbbi körülmény pedig elérhető lévén bármely harmadik személy szerződtetésével is, erre a harmadik személyre felperes vagy hadba nem vonult cégtársa a miniszteri rendelet folytán akadály nélkül átruházhatta volna. Felperes részéről tehát a szerződés kihasználása nem vált objektíve lehetetlenné, miért is a szerződés megszüntetését s ennek folytán a teljesített fizetés részben való visszatérítését jogosan nem követelheti. Nem helytálló az az érvelése sem felperesnek, hogy átruházási jogával nem tartozik élni s ez okból igényét el nem veszítheti, nem pedig azért, mert a szerződés teljesítésének lehetetlenné válására alapítván igényét, keresetének sikere csak az esetben lehetne, ha minden lehetséges jogának kimerítésével váll volna reá a szerződés lehetetlenné. A budapesti kir. tábla: Felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. indokok: A felek jogviszonyát a kereset szerinti bérletjegy tekintetében a szerződés kiegészítő részét képező helyi díjszabás határozmányai szabályozzák. Ezeknek 11. §. 13. pontja a díj visszatérítését kizárja, még pedig nemcsak abban az esetben — mint a fellebbezési bíróság tévesen felfogta — ha a tulajdonos saját akaratából vagy viszonyaitól függő okból nem veszi igénybe is, ha a tulajdonos a használatban akaratán vagy viszonyain kivüí álló és tőle független, előre nem látható és el nem hárítható okból van akadályozva. Ez nyilvánvaló abból, hogy a vonatkozó