Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

Hiteljogi Döntvénytár. 213 irányban általa megtámadott tényállást a köztudomás is igazolja. A fellebbezési bíróság által kifejtett helyes jogi álláspont szerint tehát a peres íelek között létrejött szerződés joghatályában fennáll s a felperes annak teljesítését az 1914. évi december hó 30-án teljes joggal követelhette; a teljesítésre irányuló kereseti kérelemnek azonban ennek dacára sem lehetett helyt adni. Ebből a szempontból ugyanis nem hagyható figyelmen kívül az, hogy habár a háború a szerződéses kötelmeket önmagában megszüntető erőhatalom jelentőségével s hatásaival nem bír is, az eset körülményeihez képest különleges méltánylás tárgyává teendők a háború szükségszerű okozataiként jelentkező azok a nehézségek és akadályok, amelyek adott esetben a szerződésszerű teljesítés lehetőségét a szerződő felek hibáján kivül többé-kevésbbé befolyásolják. Ilyen külön méltánylást igénylő körülményként kell a fennforgó esetben számba venni azt, hogy az 1915. évi október hó 22-én kelt 3791/M. E. sz. rendelet értelmében az elsőrendű tilolt kender legmagasabb ára métermázsánkint 380 K-ban, tehát a kereset alapjául szolgáló szerződésben kikötött 91 K egységárnál 289 K-val nagyobb összegben állapíttatott meg. Ez a különbözet a szerződés tárgyát tevő, egyenkint 10,000 kgr.-nyi 25 vaggon árunál (950,000 K, 227,500 K) összesen 722.500 K-át tesz ki, ami a szerződéses vételár végösszegét háromszorosan meghaladja. Nem is nézve tehát azt, hogy az 1916. évi február hó 26-án kelt 710/M. E. számú rendelet intézkedései a kendergyári vállalatokra s kenderkórót feldolgozó vállalatokra nézve az 1916. évre szóló kendertermelési szerződések feltételeit lényegesen megnehezítették, a felperes a fennebbiek szerint maximált kenderárak mellett a szerződés teljesítésével oly vagyoni előnyhöz jutna, amely a szerződés létesítésével számításba vehetett kereskedői nyereségének legszélsőbb határait is messze túlhaladja, viszont az alperesre a szerződés teljesítésével olyan szolgáltatás háríttatnék. amelynek súlya az ő kétségtelen szerződésszegésével arányban nem állana s amire ő ekként a méltányosság követelményeinek nyilvánvaló megsértése nélkül nem kötelezhető. Ezekre tekintettel a felperes a fellebbezési bíróság ítéletének ebben a részében megváltoztatásával a szerződés teljesítése iránti keresetével elutasítandó volt. Ez az elutasítás a dolog természete szerint nem menti fel az alperest az alól a felelősség alól, amely őt a felperessel szemben azon az alapon terheli, hogy a szerződés tárgyául szolgáló árút szállítási kötelezettségének fennállása s megállapított teljesítési képessége dacára a felperes részére annak az 1914. évi december hó 30-án történt lehívására nem szállította.