Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

Hiteíjogi Döntvénytár. 197 nyugdíjának megállapításánál 2000 K fizetés veendő alapul. Ezen értelmezés helyességét nem rontja le az a körülmény, hogy az alapszabályok 25. §-ának rendelkezése szerint a társulati alkalmazottak a nyugdíjalap képzéséhez nem csupán mindenkori fizetésüknek 2%-ával, hanem fizetés felemelés esetén a fizetési többlet 25%-ával is járulnak s hogy a nyugdíj közfelfogás szerint az illető alkalmazott által a nyugdíjazás idején élvezett teljes törzsfizetés után számíttatik, mert a magánalkalmazottak nyugdíjigényét szabályozó törvényes intézkedés hiányában jogában áll a részvénytársaságnak a szolgálatában levő alkalmazottak szolgálati viszonyait és nyugdíjigényét szabályozó rendelkezéseket belátása szerint megalkotni, ez a joga tehát kiterjed annak a megállapítására is, hogy az alkalmazottak nyugdíja nem a legutóbb élvezett teljes fizetés után. hanem csupán a fizetés egy meghatározott részének alapulvétele mellett szabassék ki és hogy az alkalmazottak a nyugdíjalap képzéséhez mégis a teljes járandóságuk után számított százalék arányában tartoznak hozzájárulni. Ezzel szemben a részvénytársasági alkalmazottat csupán az ít jog illetheti meg, hogy a szerzett jogait esetleg sértő intézkedésekkel szemben tiltakozzék, ámde a fellebbezési bíróság ebben az esetben nem állapított meg olyan tényállást, hogy a felperes a most érvényben levő alapszabályoknak az ő nyugdíj igényét állítása szerint sértő rendelkezése ellen akár a közgyűlésen, akár az igazgatóságnál felszólalt volna, sőt ép azt a tényt állapította meg, hogy felperes az 1913. évi február 46-án alkotott alapszabályok rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadta. A kifejtettek szerint a fellebbezési bíróságnak az a döntése, hogy a felperes nyugdíját 23 évi szolgálati idő után 2O00 K fizetés alapulvétele mellett állapította meg s ezt meghaladó igényével a felperest elutasította, az anyagi jognak megfelelvén, felperest minden irányban alaptalan felülvizsgálati kérelmével el kellett utasítani. = V. ö. Hiteljogi Dtár IV. 152., VI. 45., 03., 77., 95., 96., 97., Magánjogi Dtár VII. 222.. Hiteljogi Dtár VII. 21., 120., VIII. 91., 125., IX. 30., 205., X. 82. sz. esetekkel. 154. /. Ha a két házasfel közti közös tartozás az illető felek egymásközti viszonyában mindegyik felet csupán felerészben terheli, ily tartozás fejében kiálli-