Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

188 Hiteljogi Döntvénytár. lezőkkel egyezkedtek; és az a mulasztásuk, hogy a törvény világos rendelkezése ellenére a csődnyitást nem kérelmezték: az egyezség sikerülésének reményében, a társaság érdekeit előmozdítani akaró, oly menthető eljárásnak minősül, amely eljárás nyomatékos enyhítő körülményként figyelembe veendő és a Kt. 220. §-ának alkalmazását indokolttá teszi. (Kúria 1916 ápr. 18. Pk. IV. 9343/1915. sz. a.) A kir. Kúria: A panaszlottakra kiszabott büntetés mérve tekintetében a semmisségi panasznak helyt ád, a másodbíróság ítéletének a büntetés kiszabására vonatkozó részét, az 1906. évi 215/6. 1. M. rendelet 22. §-a alapján megsemmisíti és a panaszlottakat a Kt. 220. §-ának alkalmazásával egyenként 500—500 K pénzbírságra ítéli, egyéb részeiben azonban a semmisségi panaszt elutasítja. Indokok: Az 1906. évi november hó 29. napján 215/6. sz. alatt kibocsátott I. M. rendelet 22. §-a értelmében a semmisségi panaszok megvizsgálásánál irányadó tényállás mellett — a büntetés kiszabásának mértékére vonatkozó panasz kivételével — a panaszlottak által felhozott többi semmisségi panasz, annak kiemelése mellett, hogy a másodbíróság ítéletének rendelkező részét, egybevetve annak vonatkozó indokolásával, a kir. Kúria azt tekinti megállapítottnak, hogy a kérdéses időben a részvénytársaság vagyonának értékét a részvénytársaság tartozásai már meghaladták, alaptalan. Ugyanis annak a semmisségi panasznak, hogy a fellebbviteli tárgyalásra a másodbíróság a panaszlottak képviselőjét nem a saját kezéhez kézbesített idézéssel idézte meg, alaptalan, egyrészt: mert a fellebbviteli tárgyaláson megállapíttatott, hogy a panaszlottak ügyvédje szabályszerűen idéztetett és a tárgyalási határnapról a panaszlottak is ajánlott levélben értesíttettek; másrészt, mert a hivatkozott rendelet elő nem írja, hogy a védőügyvéd saját kezéhez kézbesítendő idézéssel idéztessék meg. De különben is a tárgyalási halárnapról értesített panaszlottaknak, ha a védőügyvédjük a tárgyalásnál való megjelenésben akadályozva volt, módjukban állott védelmükkel más ügyvédet megbízni és a szakértői véleménnyel szemben az őket a vitatásuk szerint mentesítő tényadatokat a fellebbezési tárgyaláson előterjeszteni. Nem alapos az a panasz sem, hogy a másodbíróság a