Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)
184 Hileljogi Döntvénytár. teljesítése az ügyletnek annyira lényeges kelléke, hogy anélkül az ügylet létre sem jött volna. Mivel pedig a fellebbezési bíróság ítéletében megállapított és illetőleg az elsőbíróság ítéletéből elfogadott tényállás szerint M. L. közölte a felülvizsgálattal élő téllel, hogy a teát a hadsereg részére és pedig azonnal való szállítás végett vásárolja és azért annak tíz nap alatt leendő szállítását követeli és az eladó fél ezt a szállítási határidőt elfogadta, ennélfogva helyesen mondotta ki a fellebbezési bíróság a felek közt kötött vételt fix ügyletnek, mert kétségtelen, hogy az azonnal való továbbadás céljából vásárolt árú meghatározott határidőn belül való szállításának kikötése az ügyletnek lényeges kelléke. Azt a vevő a vételnek fix ügyletté minősítése okából nem tartozik bizonyítani, hogy a továbbeladás megtörtént, elegendő ennek a célzatnak közlése és meghatározott teljesítési határidőnek kikötése. A fellebbezési bíróság azzal sem sértett jogszabályt, hogy a kötlevél tartalmától eltérőleg állapította meg a felek közt kötött jogügylet tartalmát; mert a kötlevél az ügylet írásbafoglalásának, mint érvényességi kelléknek kikötése nélkül az ügyletnek csak zo nyitó eszköze, amellyel szemben annak bizonyítása nincs kizárva, hogy a felek az okirat szövegétől eltérően másként egyeztek meg, illetőleg hogy az egyes kifejezéseknek milyen értelmet tulajdonítottak. Mivel pedig az ebben az irányban megállapított tényállás a Pp. 270. §-ának megfelelően a tárgyalás és bizonyítás egész eredményének mérlegelése alapján keletkezett s mivel az ilykép megállapított tényállás a Pp. 534. §. negyedik bekezdésében foglaltaktól eltekintve, felülvizsgálat tárgyává nem tehető; ennélfogva a felülvizsgálati kérelem ebben a tekintetben is alaptalan. A felülvizsgálati kérelemben ugyan az a panasz is foglaltatik, hogy helytelen a fellebbezési bíróságnak T. tanú vallomásából levont az a következtetése, hogy W. a megállapodásnál nem volt jelen, ámde ez a panasz is alaptalan, mert T. tanú megmondta, kik voltak jelen a megállapodásnál és így a fellebbezési bíróság e vallomásból nyilvánvalólag helytelen ténybeli következtetés nélkül állapíthatta meg, hogy W. nem volt jelen a megállapodásnál. A felülvizsgálati kérelemnek az a panasza, hogy a fellebbezési bíróság helytelenül állapította meg, hogy a felülvizsgálattal élő fél a fuvarlevelet nem akarta bemutatni és az árú beraktározásának időpontjáról nem tudott nyilatkozni, szintén alaptalan, mert a Pp. 534. §. 2. bekezdése értelmében az ítéletben előadott tényállással szemben bizonyítékul csak a tárgyalási jegyző-