Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

180 Hitetjogi Döntvénytár. nül alkalmazta a megállapított tényállásra az anyagi jogszabályokat. Az alperesnek ebben az értelemben vett ez a panasza azonban nem alapos, mert a fellebbezési bíróság a kir. Kúria által is elfogadott helyes jogi okfejtéssel a KT. 321. és 336. §-ainak helyes alkalmazásával állapította meg, hogy a íelek között feltétel kikötése nélkül jött létre a vételi ügylet. A teltétel a jövőben bekövetkezhető esemény vagy cselekmény, avagy mulasztás, amelytől a különben érvényesen megkötött jogügylet hatálybalépte vagy megszűnte tétetik függővé; ellenben a jogügylet egyik lényeges alkatrészének, ebben az esetben a megállapított vételár miként való teljesítésének megállapítása, annak kikötése nélkül, hogy csak a teljesítéssel válik a jogügylet hatályossá, illetőleg hogy a nem teljesítés a jogügylet megszűnését vonja maga után, nem tekinthető feltétel kikötésének. Az az alperesi panasz, hogy a fellebbezési bíróság mellőzte azt a jogszabályt, hogy a KT. 353. §-ában biztosított jogok közül választott vevő, utóbb nem térhet vissza a másik két jog valamelyikére, szintén alaptalan; mert a fellebbezési bíróság megállapította azt a meg nem támadott tényt, hogy felperes még a keresetindítás előtt alperestől, mint késedelmes vevőtől kártérítést követelt, amiből következik, hogy az ennek utána a felperes vevő részéről vagylagosan utólagos teljesítés, avagy kártérítés iránt előterjesztett kereseti kérelemnek a teljesítésre irányuló része, mint alaptalan, elutasítandó, ellenben a kártérítésre irányuló része érdemi elbírálás alá veendő lett volna, ha felperes maga le nem szállította volna kereseti követelését a fellebbezési tárgyaláson. Ebből következik az is, hogy sem a kereseti követelés emeléséről, sem tiltott keresetváltoztatásról szólani sem lehet abból az okból, mert felperes kereseti kérelmét kevesebbre szabta. Viszonl azonban a fellebbezési bíróság meg nem támadott ténybeli megállapítása és ehelyütt is elfogadott helyes jogi dkfejtése szerint felperesnek kártérítésre irányuló kereseti követelése alapos. Ennek a kereseti követelésnek az elévülési időn belül per útján való érvényesítése a felperes joga lévén, a keresetnek ezen az időn belül az esedékességtől számított több hónap után megindítása egymagában véve rosszhiszemű eljárásnak nem minősíthető. Mindezek alapján alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítani kellett. ¥ * • = Ad I. A fizetési módozat iránti megegyezés a vételügylet létrejöttének lényeges feltételeit nem képezi, mert amennyiben eziránt a felek nem intézkedtek, a törvény rendelkezései irányadók. Kúria 1216/1895. Polg. Trvkezés XXXIII. 17. — A feltétlen vétel bizonyítása az eladót terheli. Kúria 1650/1892.