Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

178 Biteljogi Döntvénytár. ennélfogva jogszabálysértés van abban, hogy a vele szemben már ezért szükségessé vált alperesi védekezés költségében a nevezett felperes nem maraszlaltatott. A Pp. 498. §-a szerint a felek a fellebbezési bíróság előtt oly tényállításokat és bizonyítékokat is felhozhatnak, valamint a 494. §. korlátai között védelem és támadáskép oly új jogokat is érvényesíthetnek, amelyeket az elsőbíróság előtt fel nem hoztak, vagy nem érvényesítettek, ennélfogva a néhai L. T. örököseiként fellépett felperesek kereshetőségi joga ellen emelt kifogás mellőzésére nem szolgálhatott okul, hog*y ily irányban alperes csak a fellebbezési tárgyaláson emelt kifogást, mégis, minthogy a fellebbezési bíróság ezt a kifogást érdemileg is elbírálta, és a megállapított tényekből ítéletének vonatkozó indokai szerint helyesen következtetett arra, hogy L. T. a szövetkezet tagja volt és hogy a nevezett felperesek, mint jogutódok a L. T. elhalt szövetkezeti tag helyébe léptek és őket ilyenekül alperes is elfogadta, s ez utóbbi tényével szemben alperes az írásbeli belépési nyilatkozat állítólagos hiányára nem hivatkozhat — ezeknél fogva a néhai L. T. örököseiként fellépett felperesek kereshetőségi jogának szabályellenes megállapítására alapított felülvizsgálati panasz is alaptalan. A KT. lf4. §-a által az egyes részvényeseknek adott az a jog, hogy a törvénnyel, vagy az alapszabályokkal ellenkező közgyűlési határozat érvényét keresettel megtámadhatják, a szövetkezetekre a KT. szerint kifejezetten nincs ugyan kiterjesztve, de nem lehet kétséges, hogy a törvénynek most idézett szakasza a fenforgó viszonyok azonosságánál fogva a szövetkezetekre is alkalmazást talál, mely alapon az állandó bírói gyakorlat, a joghaszonszerűséghez képest a szövetkezeti tagoknak is megadja, a külömben is magától értetődő kereseti jogot a törvénnyel vagy az alapszabályokkal ellenkező közgyűlési határozatok megtámadása iránt. Ezzel szemben sikertelenül hivatkozik alperes felülvizsgálati kérelmében az 1898 : XXIII. tc. 29. §-ára, mert eltekintve attól, hogy ez a törvény a szövetkezeteknek egy külön válfajára vonatkozó különleges törvény, mely a kereskedelmi törvénynek más szövetkezeti válfajokra, s így az alperesre is vonatkozó rendelkezését nem érinti, s a saját rendelkezései alá tartozó szövetkezetek tagjainak épen azt a jogát szabályozza, mely szerint a közgyűlés törvényességét azok is ellenőrizhetik, s csupán az e jog érvényesítésére vonatkozóan tartalmaz eltérő szabályokat, amelyek azonban, mint kivételes törvényi intézkedések nem általánosíthatók. Ezeknél fogva alaptalan az a felülvizsgálati panasz is, hogy miután a KT. 240. §-a a szövetkezeti közgyűlésekre a részvény-