Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

Hiteljogi Döntvénytár. 173 A kir. Kúria: Mindkét alsóbíróság ítéletét megváltoztatja és a felperesnek az alperessel szemben fennálló szolgálati szerződésen alapuló követelési jogát megállapítja és új határozat hozatalára utasítja. Indokok: A felperes által vitatott annak az állításnak valóságát, hogy amidőn szolgálali viszonyának tartama alatt az alperes által több műhelynek önálló vezetésével megbízatott, közte és az alperes közt az a megállapodás jött létre, hogy a felperes csupán az igazgatóságnak és a műszaki igazgatónak van alárendelve, a kir. Kúria megállapítja, D. F., L. E., Sch. F. és R. E. tanúknak abból az egybehangzó vallomásából, hogy a felperes csak az igazgatóságnak és a műszaki igazgatónak volt alárendelve és hogy a felperes a vezetésére bízott műhelyekben levő személyzet és munka felett az igazgatóságon és műszaki igazgatón kívül önállóan rendelkezett, továbbá R. E. tanúnak abból a vallomásából, hogy ő, aki az alperes által szintén műhelyfőnökként volt alkalmazva, csak az igazgatóságnak és a műszaki igazgatónak volt alárendelve. G. Gy. érdektelen tanúnak az alperes gyárigazgatójának abból a vallomásából pedig, hogy az eddigi vezérigazgatója H. L-t az összes, tehát a felperes vezetésére bízott műhelyek fölé helyezte, és hogy H. I.-nek felügyeleti joga volt, hogy továbbá az igazgatóság is ugyancsak H. L-t az összes műhelyek feletti ellenőrzéssel megbízta, végre V. L., L. E., Sch. F. tanúknak abból az egymást kiegészítő vallomásából, hogy H. I. a felperes megkerülésével a felperes vezetése alatt álló műhelyek egyes személyzetével rendelkezett és a felperessel szemben is, mint annak főnöke viselkedett, a kir. Kúria megállapította a felperes által vitatott azt a tényt is, hogy alperes H. L-t a felperes fölé helyezte és hogy ezáltal az alperes a felek között fennállott megállapodást megszegte és ezen nem változtat az, hogy a felperes hatásköre nem változott, illetve nem csorbíttatott, mert amikor a felperes a fent kifejtettek szerint az alperessel fennállott szerződéses viszonynál fogva csupán az igazgatóságnak és a műszaki igazgatónak lehetett alárendelve és az más főnöknek alárendelhető nem volt, a felperes a H. I. fent jelzett alkalmaztatása által jogaiban nyílván annyira sértettnek érezhette magát, hogy az alperesnél viselt állását felmondás nélkül és szerződéses igényeinek fenntartása mellett elhagyni jogosult volt. Minthogy ezek szerint a szerződést az alperes szegte meg jogtalanul, ugyanazért mindkét alsóbíróság ítéletének a kereset főtárgyára vonatkozó elutasító rendelkezését megváltoztatni, a felperes követelési jogát a szolgálali szerződés egyoldalú jogszerű felbontása esetéből származtatható kereseti igényei tekin-