Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

470 Hiteljogi Döntvénytár. ügyleteit és ezekért az ügyletekért a másodrendű alperes a biztosított felekkel szemben teljes vagyoni felelősséget vállal, bár a másodrendű alperes, a magyarországi ügynökök kivételével, az elsőrendű alperes személyzetét, berendezését, könyveit, levelezéseit stb. át is vette és az elsőrendű alperes helyiségeiben be is rendezkedett, nem vonható le az a jogi következtetés, hogy az alperesek közt üzletátruházási szerződés létesült, hanem csupán az következtethető, hogy ezzel a szerződéssel az elsőrendű alperesnek a háború tartama alatt tovább-fennállásának lehetővé tétele céloztatott és biztosíttatott. Ennélfogva alapos az alpereseknek az a felülvizsgálati panasza, hogy a fellebbezési bíróság az 1908:LVII. tc. rendelkezései ellenére állapította meg az üzlet-átruházás tényét. Azonban habár az alperesek közt üzlet-átruházás nem is létesült és ezen az alapon az alperesek kártérítési kötelezettsége meg nem állapítható, mégis, jogszabálysértés nélkül, helyesen állapította meg a fellebbezési bíróság a felperes kártérítési igényét az elsőrendű alperessel szemben azért, mert a fellebbezési bíróság ítéletének az elsőbíróság ítéletéből is elfogadott és itt is irányadóan megállapított tényállása szerint, az alperesek közt létesült szerződés alapján, a másodrendű alperes átvette az elsőrendű alperesnek tisztviselői karát és személyzetét, át nem vette azonban felperest, az elsőrendű alperessel 40 évre kötött szerződésének feltételei épségben tartásával. Továbbá az elsőrendű alperes szerződésileg megengedte a másodrendű alperesnek, hogy üzletkörét kiterjessze az eddig az elsőrendű alperes által folytatott tűz- és betöréselleni biztosítási ágakra anélkül, hogy biztosította volna a felperest, hogy a meghatározott ügynöki körzetében működését zavartalanul tovább folytathassa. De sőt hozzájárult az elsőrendű alperes ahhoz is, hogy az ügynökök az elsőrendű alperes ügyfeleit a másodrendű alpereshez átvigyék. Ezekből a megállapított tényekből pedig helyesen vonta le a fellebbezési bíróság azt a következtetést, hogy az elsőrendű alperes a felperesre nézve oly helyzetet teremtett, amely ügynöki működési körét lényegesen megszorította, sőt szerzési és beszedési jutalékaiból álló jövedelmét kétségessé tette a felperesre nézve, a jutalék igényeinek szempontjából megkívánt ellenőrzést egyenesen lehetetlenné tette és ezek szerint a leiperest a 10 évre kötött szerződéssel biztosított előnyöktől jelentékeny részben megfosztotta. Helyes ezek szerint a megállapított tényekből levont az a további jogi következtetés is, hogy a felperes jogosult volt a szerződést felbontani, az ügynöki működését beszüntetni és az