Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

•104 Hiteljogi Döntvénytár. dást nem lehet szerezni. Ezek szerint nincs kizárva, hogy az adós a hitelezőket és a bíróságot a tárgyaláson vagyoni állapota felől — szabályszerű kereskedelmi könyvek hiányában is — megnyugtatóan tájékoztathassa, amely esetben a bíró az 54. §. 3. pontja alapján aligha fogja megtagadhatni az egyébként szabályszerűen létrejött egyesség jóváhagyását. Mindenesetre korai dolog ezzel a kérdéssel az ügy jelenlegi állásában vagyis a tárgyalás megtartása előtt foglalkozni. A rendelet 14. §-a értelmében, amennyiben a rendeletből más nem következik, a bíró az egyességi eljárás egész folyamán hivatalból jár el és határoz. Ez a rendelkezés a felfolyamodási bíróságra is áll, mert az nincs az elsőbíróságra korlátozva. Ennek folytán a kir. tábla hivatalból vizsgálta, hogy az eljárást az elsőbíróság által felhozott — és a fent kifejtettek szerint nem helytálló — indokon kívül egyéb okból nem kell-e megszüntetni ? E szempontból megfontolás tárgyává tette azt a körülményt, hogy az adós nem jelent meg az egyességi tárgyaláson (37. §.) és hogy a kitűzendő egyességi tárgyalásra üzleti könyveit már az eddigi adatok szerint sem fogja magával vihetni. (38. §.) Az adós elmaradását ez esetben igazoltnak kell tekinteni, mert a tárgyalás előtt halasztási kérvényt adott be a bírósághoz, mely kérelemhez a hitelezők túlnyomó többsége is hozzájárult. Az a körülmény pedig, hogy az adós szabályszerű üzleti könyveket nem fog a tárgyalásra magával vihetni, a kifejtettek szerint a netán létrejövendő egyesség jóváhagyásának föltétlen megtagadási okai közé nem tartozik, annál kevésbbé, mert az az 53. §. 2. pontjában említett lényeges eljárási szabálysértés fogalma alá nem vonha'.ó. Ehhez képest az elsőbíróság végzését a rendelkező rész szerint meg kellett változtatni és az elsőbíróságot az eljárás folytatására kellett utasítani. * * = V. ö. Hitelj. Dtár X. 87. sz. esettel. 105. A csődtömeggondnok a hitelező ellen indíthat oly pert, melynek célja, hogy a hitelező által bejelentett és valódinak el nem ismert követelése valótlannak mondassék ki.