Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

Hiteljogi Döntvénytár. 79 részvénytársaság minden további ténye nélkül abban az időpontban szűnik meg, amikor a részvényátruházás az átadással megtörtént. — IV. A részvényes a részvénytársaságnak a névérték hátralékára irányuló követelésével szemben beszámítással nem élhet. Beszámításnak tehát a Cs. T. 38. §-a értelmében a csődben sem tehet helye. (Kúria 1915 nov. 4. Rp. IV. 5017/1915. sz. a.) A kir. tábla: Az elsőbíróság ítéletének fellebbezett ezt a részét, amellyel az alperest 6750 K tőkét meghaladó viszonkereseti kérelmével elutasította, helybenhagyja, ugyanannak az ítéletnek fellebbezett többi részét megváltoztatja, felpereseket keresetükkel elutasítja s egyetemlegesen kötelezi, hogy az alperes részvénytársaság csődtömege részére 6750 K tőkét, stb. fizessenek meg. Indokok: Felperesek azon az alapon kérik az alp. r. t. közadós cég javára tett 30 db 15,000 K névértékű részvény jegyzésüket érvénytelennek kimondani és alperest az adott 2 drb 3000 K-ról kiállított váltónak a kiadására, avagy azok 3000 K ellenértékének a bírói letétbe helyezésére kötelezni, mert kereseti tényállításuk szerint sem a részvények aláírásánál, sem utóbb, sem ők, sem megbízatásukból, avagy hallgatólagos hozzájárulásukkal másvalaki a részvényekre befizetést nem teljesített. Nem vitás ugyan a peres felek között s ekként tény az, hogy a részvények aláírásánál felperesek azok névértékének a 10%-át készpénzben be nem fizették, hanem a részvényaláirási ívet tartó Sz. M., M.-nek 3 drb egyenként 1500 K-ról kiállított váltót adtak át azzal a rendeltetéssel, hogy azokat számítokassa le s az ekként nyerendő összeget fordítsa a részvények névértékére fizetendő 30%-nak a törlesztésére. Sz. M., G. J. és G. L. tanuknak a vallomásaiból megállapítható tény az is, hogy a felperesek által adott váltók az 1912. szept. 1-én megtartott alakuló közgyűlésig leszámítolva nem lettek, azonban ennek dacára sem bir a felperesek kereseti kérelme jogszerű alappal, mert való ugyan, hogy a KT. 151. §-a azt rendeli, hogy a részvény aláírásánál minden aláirt részvény 10%-a készpénzben befizetendő s ezzel a rendelkezéssel ellenkező részvényaláirás semmis, ámde a per adataiból s a beszerzett cégiratokból kétségtelen tény az, hogy az elsőrendű felperes a közadós részvénytársaság alapítója majd az alakuló közgyűlés által 3 évre kinevezett igazgatósági tagja, a másodrendű felperes pedig fizetéses ügyésze