Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

76 flilcljogi Döntvénytár. 92. /. «V. P.)) bejegyzett céggel szemben, a «V. P. keményfa kereskedő)) cég szövegében nem állapít­ható meg oly alkalmas toldat, amely a KT. 17. §-ának megfelelően a két céget egymástól eléggé megkülönbözteti. — //. Az a körülmény, hogy a bi­torolt cég a kereskedelmi cégjegyzékbe a KT. 17. §-a ellenére bejegyeztetett, a bitorló részére a cég hasz­nálhatásához való jogot meg nem állapítja. (Kúria 1915. november 26. Rp. IV. 3659/1915. sz. a.) A budapesti kir. törvényszék: Alperest «V. P. fakereskedő», illetve «V. P. keményfa kereskedő)) szavaknak cégül való haszná­latától a KT. 21. és 24. § ai értelmében, annyiszor, amennyi­szer kiszabandó 100 K pénzbírság terhével eltiltja s az e tárgy­ban teendő perenkivüli intézkedés céljából ezt az ítéletet jogerőre emelkedése után a kebelbéli céghivalallal közölni rendeli. indokok: Nem vitás a felek között, hogy felperes cége a kebelbéli egyéni cégjegyzék XXXI. k. 69. lapján «V. P.» szöveg­gel, mint telepnélküli fatermelő és fakereskedő, alperes cége pe­dig az egyéni cégjegyzék XXXII. k. 200. lapján «V. P. fakeres­kedő)) utóbb pedig cégszövegváltoztalás folytán ((V. P. keményfa kereskedő)) cég szöveggel van bejegyezve. Felperes cége haszná­lata iránti jogát az által sérti, hogy alperes az ő cégével azonos polgári nevét cégül, minden megkülönböztetés nélkül használja, amely körülmény a felek üzleteinek a közönség által való gyakori összetévesztésére ad alkalmat. Alperes azzal védekezett, hogy polgári nevét képező V. P. nevet a felperes cégétől világosan megkülönböztetve használta, illetve használja az által, hogy polgári neve mellé a cégszövegbe dakereskedő)), utóbb pedig a törvényszék felhívására a ekeményfa kereskedő)) toldatot alkalmazta. De alperes szerint ettől eltekintve, vele szemben a cégbitor­lás azért sem állapítható meg, mert a kir. törvényszék cégét, amelyet tekintve azt, hogy nemcsak neve, hanem polgári foglal­kozása is azonos felperesével, a törvény értelmében is használ­hat, mindkét szöveggel bejegyezte. A kir. törvényszék azonban alperes védekezésével szemben az alábbiak alapján a cégbitorlást megállapíthatónak találta: mert igaz ugyan, hogy a KT. 11. §-a értelmében a kereskedők, kik

Next

/
Oldalképek
Tartalom