Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)
Hitetjogi Döntvénytár. 67 határidő, amelynek meghosszabbítása a leieknek megegyező akaratelhatározása alól elvonva nincsen, s azért az utóbb csődbe jutott adós és hitelezője érvényesen megállapodhatnak abban, hogy bekövetkezendő csődnyitás esetében a közadósnak a csődnyitást hat hónappal megelőző időben teljesített jogcselekményei is az egyéb törvényes előfeltételek fennforgása esetében megtámadhatók lesznek, annál is inkább, mert a hat hónap lefolyása, mint a megtámadást kizáró ok, a hitelező javára szolgál, aki ellenkező tilalom hiányában erről a kedvezményről le is mondhat. Az alperes erről a kedvezményről a B) alá csatolt és követeléseinek behajtásával megbízott ügyvédje által kiállított nyilatkozatban lemondott, s így ebben a perben kifogásul nem hozhatja fel, hogy a 6000 K, a 2500 K és ismét 6000 K és járulékai erejéig foganatosított végrehajtási jogcselekmények a csődtörvény 27. §-ának 2. pontja alapján azért nem támadhatók meg, mert ezek a csődnyitást hat hónappal megelőzőleg történtek. Az alperes a B) alatti levélben foglalt nyilatkozatot magára nézve kötelezőnek nem tekintette, mert ügyvédjét ilyen nyilatkozat kiállítására íel nem hatalmazta, mert a követelés behajtására adott ügyvédi felhatalmazás ily nyilatkozat kiállítására nem jogosít és mert végre az ügyvéd a B) alatti levél kiállításakor akaratelhatározásában betegsége folytán korlátolva volt. A kir. Kúria azonban mindezeket a kifogásokat az elsőbíróság ítéletében felhozott indokokból alaptalanoknak találta és tekintettel arra, hogy az alperes a biztosítási végrehajtásokat veszélybizonyítvány alapján kérte s így alperesnek tudomása volt arról, hogy a jelenlegi közadós fizetéseit megszüntette, a csődnyitást hat hónappal megelőzőleg történt végrehajtási jogcselekmények hatálytalanítását kimondó és ezek következményéül az alperes által a közadós vagyonából felvett értékek visszafizetését rendelő első bírósági ítéleti intézkedést helybenhagyó másodbírósági ítéletet a fenti okokból helybenhagyta. A kir. Kúria a másodbírósági ítélet egyéb helybenhagyó részét pedig azért hagyta helyben, mert alperes a csődnyitást megelőző hat hónapon belül foganatosított végrehajtási jogcselekmények megtörténtekor a fentiek szerint már tudomással bírt ajelenlegi közadós fizetéseinek megszüntetéséről, s mert továbbá alperes ezeket a jogcselekményeket maga ís hatálytalanoknak kívánta tekinteni, sőt viszonválaszában szerzett végrehajtási jogáról való lemondását kifejezetten bejelentette. == A megtámadási jog elévülése hivatalból nem vizsgálható. Bpesti tábla 2939/1901. Dárday-Túry IV. A. 198. — Ha az elsőbírósági ítélet indokainak az a megállapítása, hogy az alperes tömeggondnok megtámadási joga nem évült 5*