Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

60 Hiteljogi Döntvénytár. kívül kisebb értékben marasztalta őt, mint amilyen mértékben való marasztalást a felperes kért, mert a rizsnek ára az elsőbíróság megállapítása szerint emelkedvén, a teljesítés által felperes nagyobb értékhez jutott volna, mint alperesnek az elsőbíróság ítéletében meghatározott marasztalása által. Annál kevésbé alapos tehát a fellolyamodásban kifejtett az az érvelés, amely szerint az elsőbíróság a felperes kérelmén túlterjeszkedett, mert az elsőbíróság a felperes által kért teljesítésnek az ítélet meghozatala idejében irányadó lehetetlenségét állapítván meg: alaki szabályt nem sérthetett azáltal, hogy ítéletében a lehetőség korlátaihoz alkalmazkodott. Ennélfogva a felfolyamodásnak nem lehetett helyt adni. = A tőzsdebíróság ítélete, melyre a kir. tábla végzése vonatkozik, Hiteljogi Dtár IX. 143. sz. a. közöltetett. — Perjogi szempontból kérdéses, hogy a Pp. 188. §. 5. pontja alapúi vételével megítélhető e kártérítés, midőn a felperes a teljesítéshez ragaszkodik és a kártérítés megítélése ellen tiltakozik. Természetes, hogy ha a szövegben közölt álláspont el nem fogadása esetében a teljesítés lehetetlensége megállapíttatik és felperes a kártérítés ellen tiltakozik, el kellene őt utasítani a lehetetlen teljesítésre irányul keresettel. 81. Ármegállapítás hiányában csak akkor nem jön létre a vételi szerződés, ha a felek az árra alkudozás után sem tudnak megegyezni, holott ha az ár az alkudozásnak nem tárgya, úgy a vétel a szokásos forgalmi ár mellett tekintendő megkötöttnek. (Budapesti kir. tábla 1915 okt, 21. P. I. 10,636/1915. sz. a.) A budapesti kir. tábla mint felülvizsgálati bíróság: Az alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokok: A Pp. 545. §-ának rendelkezéséhez képest alperesnek azt a kérelmét, hogy a felülvizsgálati kérelem szóbeli tárgyalás alapján intéztessék el, teljesíteni nem lehetett, mert a pertárgy értéke járulékok nélkül 1000 K-t nem halad meg s a perérték megállapításánál a járulékok, ha a tőkével együtt követeltetnek, nem jönnek számításba. Alperesnek ezzel ellenkező jogi álláspontja tehát téves. A fellebbezési bíróság a bizonyításra kötelezett felperes vallomását a per adatai által valószinűsítettnek találta s a felperest ez alapon esküre bocsátotta. A valószínűsítő adatokként elfogadott körülményeket a másod-