Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) IX. kötet (Budapest, 1916)
ffiteljogi Döntvénytár. 35 tömeggondnoki számadásba leendők és melyek fölölt a Cs. T. 163. §-ának ha lárai közöli a csődbíróság ítél. Kúria 1381/1896. Dtár III. f. XX. 138. sz. 30. A szolgálati, illetve nyugdíjszabályok a szolgálafadó s annak alkalmazottai közti jogviszonyban szerződés jellegével bírnak s ellenkező megállapodás hiányában egyedül szabályozó tényezői ennek a jogviszonynak. Azonban nincs oly jogszabály, amely kizárná azt, hogy az alkalmazott a szolgálatadójával nyugdíjára vagy egyéb szolgálati igényére nézve a tényleg fennálló vagy a jövőben létesítendő nyugdíjszabályzat rendelkezéseitől eltérő megállapodásra ne léphessen, sőt a szerződési szabadság természetéből az ily megállapodás joghatályos volta önként folyik. Kétségtelen tehát, hogy az ily külön megállapodás a szerződő felek között oly megegyezést létesít, amelynek érvényét a nyugdíjszabályzat későbbi megváltoztatása, erre irányuló külön kikötés hiányában meg nem szünteti. (Kúria 1914 nov. 11. 402/914. v. sz. a. IV. p. f.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék: A nyugdíjalap elsőrendű alperessel szemben a keresetet elutasítja, ellenben az alkalmazó részvénytársaság másodrendű alperest kötelezi stb. Indokok: Elsősorban eldöntendő, hogy felperes a nyugdíjjárandóság iránti igényét ki ellen érvényesítheti, illetve hogy érvényesítheti-e azt a nyugdíjalap ellen, ami ismét attól lügg, hogy a nyugdíjalap külön jogi személynek tekinlhető-e ? Tételes intézkedés hiányában ez a kérdés a nyugdíjalap szabályzata alapján döntendő el. A nyugdíjszabályzat 27. §-a szerint a nyugdíjalapot igazgató választmány tagjai a részvénytársaság elnöke vagy az általa kiküldölt igazgatósági tag, továbbá a részvénytársaság egyes hivatalnokain kívül nyolc választmányi tag, akik közül hármat a részvénytársaság igazgatósága nevez ki, — a 33. §. szerint a nyugdíjalap pénzének a befektetéséhez a részvénytársaság igaz3*