Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) IX. kötet (Budapest, 1916)

24 Hiteljogi Döntvénytár. get kifizette, de annak kimutatására még csak nem is vállalkozott, hogy a fenti pénzügyi műveletekből a kereseti adóösszeggel felérő kára támadt: mindezeknél fogva alperes kártérítési felelőssége a saját kötelező nydalkozata alapján meg nem állapítható, felperest keresetével elutasítani kellelt. (1913. évi május 28. 3056/913. P) A győri kir. tábla: Az elsőbíróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Alperes kártérítés kötelezettségének megállapításaszempontjából közömbös az, hogy a felperes igazolta-e, hogy a kereseti összeg erejéig tényleg károsodott, mert ez másodsorban s csak akkor képezi megállapítás tárgyát, ha az első kérdést képező felelősség megállapíltatott. Az elsőbíróság állal erre nézve felhozott indokok elhagyásival az elsőbíróság ítélete egyéb indokaiból és azért hagyatott helyben, mert a felperes igazgatóság tagjai az anyagi felelősségvállalást habár bizonyították, vallomásuk súllyal mégsem bír, jnivel egyrészt az igazgatósági ülésen lelt alperesi felelősségi nyilatkozatnak egyelőre l. i. addig, míg a közgyűlés az idegen tőke megszerzése és (elhasználása iránt haiáro/.atot nem hozott, anyagi felelősséggel járó következménye azért nincs, mert az idegen tőkének igénybevehetősége az adómentesség további élvezetének fenmaradása szempontjából szükségessé tette a íelpercsnek a a hitelt nyújtó hazai pénzintézettel szerves összekölteiésbe hozatalát, ami alapszabálymódosítással járván, ezen kérdéssel a leiperes szövetkezet közgyűlésének okvetlenül foglalkoznia kellett, — a felperesnek e tárgyban 1908 jan. 19-iki évi rendes közgyűlésén pedig az alpeivs felelősségének szóbahozatala nélkül elhatároztatott az igazgatóság által szükségesnek vélt alapszabálymódosítás és a hiteltnyujló s-i takarékpénztárral szervezetszerű összeköttetés, míg az 1909 febr. 7-iki évi rendes közgyűlésen az adómentesség kérdésének napirenden kívüli tárgyalásakor dr. Sz. (felperes ügyvédje) kérdésére az alperes felolvasta arra vonatkozóan az 1875 : XXIV. tc. 4. §-át s az ennek 10. pontját módosító 1880 : LX. tc. 1. §-át, előadva azt is, hogy a s-i takarékpénztártól igénybevett 150,000 K folyószámlahitel az adómentességet nem érinti, mert ezen intézettel a szövetkezel alapszabályszerű szerves összeköttetésben áll amire pedig a kir. közigazgatási bíróságnak 32. S7. döntvénye, illetve 21. sz. döntvénye kimondotta,' hogy az ilyen összeköttetésen alapuló kölcsöntőke nem olyan idegen tőke, amely az adómentességet megszünteti. Alperesnek ezen előterjesztése és felvilágosító nyilatkozata ulán nem kívánt a közgyűlés olyan nyilatkozatot alperestől, amely arra irányult, hogy ha a felperestől az adómentesség mégis megvonatnék, az ebből eredő kárért anyagi felelősséget vál-