Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) IX. kötet (Budapest, 1916)

Tartalommutató. Lap özekben a perekben azok az, anyagi jogszabályok irányadók, amelyek alá az ügy jogi mivoltánál fogva tartozik. Ha tehát a külön perben a csődhitelező minden lényeges kellékkel ellátott és el nem évült váltó alapján érvényesít követelést: ez igény elbírálásánál a váltótörvény anyagi jogszabályait kell alkalmazni. E szabályok értelmében pedig arra való tekintettel, hogy az elfogadót már elfogadói aláírása fizetésre kötelezi (V. T. 23. §) az aláírás tagadott valódiságának bizonyítása felperest terheli 212 lliő. Ha a esődhitelező követelését az általa zsirált, de a közadós adósságát képező váltók beváltásából származtatja, ezt a. követelését meg nem szünteti az a körülmény, hogy a beváltott váltókat a tömeggondnok a közadós iratai között találja meg 265Tömeggondnok elmozdítása. öl. I. Nem tekinthető oly súlyos kötelességszegésnek, mely miatt a tömeggondnok állásától elmozdítható volna, ha a leltározást nem egész napokon át folytatja, de egész napi díjakat számít fel és ha a végrehajtási kérvényekért túlmagas összegek megállapítását kéri, amennyiben azok megállapítása tekintetében a bírósággal való előzetes összejátszás esete fenn nem forog. — II. A Cs. T. magának a közadósnak a csődtömeggondnok elmozdítása körül a feljelentés jogán kívül, amely tőle el nem vitatható, egyéb jogot nem ad és így abban a kérdésben, hogy a csődtömeggondnok állásától elmozdíttassék-e, vagy sem, közadóst a felfolyamodáshoz való jog sem illeti me<r 6(5" Csődválasztmány és tömeggondnok egyezkedése a tömeg állagáról. 96. I. A csődtörvény 154. §-a értelmében a csődtömeggondnok a csődválasztmány kérelmére a csődbíróság felhívására köteles a tömeghez tartozó pénzeket bírói letétbe helyezni s így nincs jogosítva az öt nem illető pénzek csupán egy részének letétbe helyezése mellett olyan ajánlatot tenni, hogy a csődtömeg pénzzé tett többi vagyonát megtarthassa és így még kevésbbé van jogosítva a letett összeget a maga tulajdonának tekinteni ajánlatának el nem fogadása esetére. — II. Bár a csődtömeggondnok a csődtörvény 100. §-a értelmében a csődtörvény korlátain belül a csődvagyon tekintetében képviseleti, kezelési és rendelkezési joggal bír, mégis a csődválasztmány nincs jogosítva a tömeggondnokkal a csődvagyon állaga felől egyezkedni, mert a csődválasztmánynak a csődtörv. 157. §-a szerint csak az a jogköre van, hogy a csődvagyont kezelheti és értékesítheti s így ha a csődválasztmány e jogkörén túl tesz nyilatkozatokat, az a csődhitelezőkre és a csődvagyonra jogi hatást nem eredményez. — III. A csődvagyon tömeggondnok tartozása fejében le nem foglalható 139> Tömeggondnoki számadások. 29. I. A tömeggondnoki számadásokra nemcsak a csődhitelezők, hanem* a tömeghitelezők is tehetnek észrevételeket. — II. Az a körülmény, hogy a tömeghitelezők előnyös kielégíttetésüket a Cs. T. 170. §-a