Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) IX. kötet (Budapest, 1916)

XXII Tarlalommulató. Lap Eladó késedelme. 11. A KT. 354. §-ának helyes értelme szerint a késedelemben levő fél az utólagos határidő nem engedélyezése avagy nem megfelelő voltából kifogást sikeresen csak úgy érvényesíthet, ha az utólagos teljesítésre határidőt kért. Az tehát, hogy a késedelmes eladó által nem kért, de a vevő által önként adott utólagos teljesítési határidő nem volt megfelelő, nem akadályozza a vevőt abban, hogy e határidő letelte után teljesítés helyett kártérítést követeljen 16 68. A KT. 356. §-a 2. pontjának helyes értelme az, hogy az árúnak tényleges megvétele a vevő részéről nem szükséges ugyan, sőt ha meg is történt volna, akkor sem a fedezeti, hanem csak a tőzsdei, illetve piaci árral szemben mutatkozó különbözet követelhető: mégis a piaci árnál magasabb áron kötött tényleges fedezeti vétel esetén a nagyobb különbözet csak abban az esetben követelhető, ha a vevő igazolja, hogy az árú csak ezen a magasabb áron volt kapható 96 73. A KT. 353. §-a a fedezeti vételt a kártérítés feltételéül nem szabja meg és a fedezeti vétel elmulasztása csak azt vonja maga után, hogy ily esetben a vevő a késedelmes eladóval szemben rendszerint csupán a szerződéses, nemkülönben a teljesítés helyén és idejében volt piaci ár közti különbözetet követelheti. A további kárt még a szerződéshez hü fél is köteles a kereskedelmi forgalomban megkívánt gondosságnak megfelelően elhárítani, a haszon elmaradásának megelőzése céljából tehát az elmaradt teljesítést más vétellel fedezni és csak ha a fedezeti vétel nem volt lehetséges vagy aránytalan nehézségekkel járt volna, abban az esetben igényelheti fedezeti vétel nélkül is az elmaradt hasznát 103 125. Ha a vétel tárgyát olyan árú képezte, amely csupán megrendelésre állíttatik elő, a vevő azzal, hogy az árúnak a teljesítés helyén való beszerzését meg nem kísérletté, kártérítési igényét el nem veszítette 201 144. A késedelmes eladó, ki az eset körülményei szerint előre láthatta késedelmének következményeit és azt, hogy a vevő fedezeti vételt kénytelen eszközölni: azon az alapon, hogy a vevő az azonnali értesítést elmulasztotta és keresetét az utolsó felszólítástól számított két év múlva adta be, nem hivatkozhatik sikerrel arra, hogy a kereskedelmi forgalom biztonsága érdekéből a felektől egyaránt elvárható jóhiszemű magatartás mellett túlságosan sok ideig egyik fél sem hagyhatja a másikat bizonytalanságban aziránt, hogy teljesítés helyett kárt követel 230 145. A vevő a saját üzleti telepéhez, mint rendeltetési helyhez közel fekvő községben eszközölt fedezeti vételre csak akkor hivatkozhatnék sikerrel, ha az eladó vonatkozó állításával szemben kimutatta volna, hogy a nem szállított árú helyett más hasonló minőségű és menynyiségű árút a teljesítés helyén és idején kellő kereskedelmi gondosság kifejtése mellett jutányosabb áron beszereznie nem sikerült 232 146. I. A KT §-a alapján kifejlődött törvényes gyakorlat csak a szerződési és a tőzsdei vagy piaci ár közötti különbözetet meghaladó vesztett haszon megítélhetését teszi annak igazolásától függővé, hogy a vevő az árút a teljesítés idején és helyén saját hibáján kívül fekvő okból be nem szerezhette. — II. Az elállási jog nem gyakorlásának csak az a jogi következménye, hogy a szállítási határidő hallgatólagosan a felek közös megegyezésével kitoltnak veendő, a szer-