Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) IX. kötet (Budapest, 1916)

fíiteljogi Döntvénytár. 447 a rendelkezése, hogy helybenhagyta az elsőbíróság ítéletét annyiban, amennyiben a felperest keresetével A. J. másod- és H. I. harmadrendű alperes irányában elutasította. Téves azonban az alsóbíróságoknak az az indoka, hogy a felperesi részvényjegyzésnek nem volt feltétele az, hogy az elsőrendű alperes részvénytársaságnak az alaptőkéje 54,000 K-ról 200,000 K-ra emeltessék fel. Az 1900. évi december hó 28-ik napján tartott és másolatban csatolt közgyűlési jegyzőkönyv tartalmából ugyanis kitűnik, hogy az elsőrendű alperes részvénytársaság alaptőkéiét 54,000 K-ról 200,000 K-ra kívánta felemelni, hogy a közgyü'ési elnök jelentette, hogy a 146,000 K részvénytőke már biztosítva van és hogy a közgyűlés az alaptőkének 200,000 K-ra való felemelését tudomásul vette és az igazgatóságot ennek megfelelő további eljárásra felhatalmazta. Az 1910. évi november hó 18-ik napján tartott és másolatban csatolt közgyűlési jegyzőkönyv tartalmából szintén az tűnik ki, hogy elsőrendű alperes az alaptőkét 200,000 K-ra kivánla felemelni. Ezeket az adatokat egybevetve azzal a ténnyel, hogy az elsőrendű alperes részvénytársaság bírói felhívás dacára sem mutatta be az alaptőke felemelésére vonatkozó aláírási ívet, a kir. Kúria bizonyítottnak találta a felperesnek azt az állítását, hogy az általa történt részvényjegyzés feltétele az is volt, hogy az elsőrendű alperes részvénytársaságnak az alaptőkéje 54,000 K-ról 200,000 K-ra emeltessék fel. Minthogy pedig az 4910 november 18-án tartott közgyűlésről (elvett és másolatban csatolt jegyzőkönyv tartalmából kitűnik, hogy az alaptőke nem 200,000 K-ra, hanem csupán 93,800 K-ra emeltetett fel és így az a feltétel, amihez a részvényjegyzés hatálya kötve volt, be nem következett, nyilvánvaló, hogy az elsőrendű alperes részvénytársaság a felperestől felvett 15,000 K-át jogos alap nélkül tartja vissza és így azt visszafizetni köteles és pedig annál inkább, mert nincs adat arra, hogy a felperes a szanálás nem sikerülte esetére a befizetett összegről lemondott volna. A dolog ily állásában nem igényel méltatást a felperesnek az az érvelése, hogy a részvényjegyzés második feltétele az volt-e, hogy az igazgatóságba beválaszlassék. Ezekhez képest a másodbíróság ítéletének ebben a részében az elsőbíróság ítéletére is kiterjedő hatállyal való megváltoztatásával az elsőrendű alperes részvénytársaságot a kereseti tőkének és kamatának fizetésére kötelezni kellett. = Az alaptőke felemelés céljából kibocsátott részvényekre tényleg befizetett összeg a részvény aláíróinak visszaadandó, ha a tőkefelemelés egészben 10*