Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) IX. kötet (Budapest, 1916)

108 Hiteljogi Döntvénytár. kár az eset körülményei szerint származhatott-e a hiányos rakodásból, vagyis az ablakok nyitva hagyásából vagy nem? Ezt a kérdést pedig a fellebbezési bíróság helyes ténybeli következtetés útján oldotta meg. Ezek szerint a döntő kérdés az: hogy a kocsi ablakainak becsukása a berakáshoz tartozik-e? s hogy terheli-e e tekintetben a feladót mulasztás vagy nem. A fellebbezési bíróság mindkét kérdésben jogszabálysértés nélkül döntött: Ugyanis ha a teljes kocsirakományban feladott árú berakását a feladó végzi, akkor a vasút a feladásnál a berakott kocsit veszi át, a berakás módját a vonat biztonsága szempontjából ellenőrizheti ugyan, de erre sincs a feladóval szemben kötelezve, hanem a feladónak magának kell a szükséges intézkedéseket megtenni, hogy a rakomány szállítása közben kárt ne szenvedjen, amellett pusztán a feladó belátásától függ, hogy az árú természeti minőségéhez képest előnyösebbnek tarija-e a kocsi ablakait elcsukni, vagy nyitva tartani. Az ablakok becsukását vaey nyitva tartását tehát helyesen minősítette a fellebbezési bíróság a berakáshoz tartozó feladatnak. A fuvareszközök hiányosságáról pedig, amire a felperes felülvizsgálati kérelmében utal, a peres esetben nem lehet szó, mert arra nincs adat az iratokban, hogy a szállításnál használt kocsi szenvedett volna valami hiányosságban. Arra nincs törvényes vélelem, hogy valamely tényből a berakás hiányosságára kellene következtetni. De a fellebbezési bíróság nem is indult ki ily vélelemből, hanem a berakás hiányosságát illetőleg a feladó mulasztását abból következtette, hogy a berakott kocsi a feladás alkalmával ólomzárral lezáratik, tehát az ólomzár megsértése nélkül a kocsiba senki be nem hatolhat, azt pedig a felperes nem állította, hogy az ólomzár az árú megérkezésekor sértett állapotban volt, vagy hogy az árút a vasút közegei szállítás közben más kocsiba rakták át. Ez a döntés sem jogszabály ellenes, mert bár felperes tagadta a helytelen berakást, de ezzel szemben bizonyíttatott, hogy az árú a megérkezéskor hiányosan volt berakva. Ennek ellenében a felperesnek kellett volna tényállítást és bizonyítékot felhozni abban az irányban, hogy a rakomány állapotát a vasút közegei megváltoztatták. * ¥ = A berakással járó veszélyből keletkezhető károkért való felelősség akkor sem hárítható a vasútra, ha közegei a feladó által teljesített berakás helyessé-