Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) IX. kötet (Budapest, 1916)

VIII Tartalom mulató. Felmondás nélküli kilépés. 63. Az a körülmény, hogy a felügyeleti és ellenőrzési jogkörrel felruházott igazgató igazgatótársának eljárását «gemein»-nak nevezi és szemére hányja, hogy itthon henyél («auf der faulen Haut sitzen»): nem jogosítja fel az utóbbit, hogy a részvénytársaságnál elfoglalt állását felmondás nélkül elhagyja 82 Felmondás nélküli elbocsátás. 17. Nincsen jogszabály, amely az alkalmazottat arra kötelezné, hogy a főnökének bejelentett betegségét ennek kívánságára igazolja is. Annál kevésbbé fűzheti a főnök alkalmazottjának ehhez a vélt mulasztásához azt a következményt, hogy őt felmondás nélkül elbocsássa 26 18. Ha az üzletvezető figyelmeztetés dacára bántalmazta a tanoncot: úgy ez a tény a felperes üzletvezetői állására való tekintettel, oly magatartásnak minősül, amely az ipartörvény 94. §-ának 9. pontja alá esik. Ez esetben tehát a felmondás nélkül való elbocsátás indokolt 26 7'>. Az alkalmazott egyedül és kizárólag csak a munkaadó érdekének megfelelően tartozik eljárni és másokkal, esetleg a vele együtt szolgálatban állókkal szemben elkövetett, meg nem engedett cselekményei, ha azok nem ütköznek az 1884 : XVII. t.-c. 84. §-ának rendelkezéseibe és a társaság jogos érdekeire tekintettel hajtatnak végre, anélkül, hogy azoknak elkövetése bármely szempontból a szolgálatadó üzletére hátrányos lehetne, nem szolgáltatnak jogos okot az azonnal elbocsátásra 99 117. I. A főnök azon nyilatkozata: «ha nem akar dolgozni, menjen hazao, magában véve nem tekinthető a szolgálatból való azonnali elbocsátásnak. — II. Azok a kötelességmulasztások, melyek miatt a főnök azonnal nem élt az azonnali elbocsátás jogával, utóbb már nem érvényesíthetők 187 155. Az ipartörvény 93. §-ának abból a rendelkezéséből, hogy az a segéd, aki darabszámra fizettetik, addig nem léphet ki, míg az átvett munkát be nem fejezte, nem következik az is, hogy a munkaadó az ily munkást a munka befejezte előtt el nem bocsáthatná. Ha a darabszámra dolgozó segéd a reábízott munka befejezte előtt elbocsáttatik, ebből a segédre nézve a még el nem végzett munka utáni bér tekintetében igény nem származik 246 Fegyelmi elbocsátás hálása a hozzátartozók ellátást igényeire. 200. Az 1914 : XVII. t.-c. 31. §-ának 5. pontjából, valamint a magy. kir. államvasutak nyugdíjintézeti alapszabályainak megfelelő alkalmazásából jogszerűen következik, hogy az alkalmazott fegyelmi úton elbocsátásával úgy az alkalmazott, mint ennek jogar hozzátartozói, az alkalmazott szolgálati viszonyából eredő összes igényeket rendszerint elvesztik ugyan, azonban a hozzátartozók igényei kivételes esetekben érintetlenül fenn is tarthatók és ha fenntartatnak, a hozzátartozóknak ezekhez való joga az alkalmazott, illetőleg az elbocsátott halálával nyílik meg 333