Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) IX. kötet (Budapest, 1916)

Hildjogi Döntvénytár. Indokok: Alaptahin alperesnek az a felülvizsgálati panasza, mely szerint a fellebbezési bíróság eljárási jogszabályt sértett, midőn felperest keresetének a zálogolási jegyzőkönyv 2. oldala 10., II., 12. sorszámai alatt és 6. oldala G. sorszáma alatt összeírt ingókra irányuló részével keresetváltoztatás okából el nem utasította : mert leiperes a jelzett ingók iránti kereseti igényének eredetileg megjelölt alapját; a tulajdonjogot kereseti alapul mindvégig megtartotta ; az pedig, hogy a felperes tulajdonjogának megalapítására a fellebbezési eljárásban más tényeket hozott fel, mint az elsőbíróság előtt lefolyt eljárásban : a S. E. 31. §-ának 1. pontja, illetve 152. §-ának második bekezdése értelmében nem volt keresetváltoztatás. Nem állhat meg az alperesnek az a panasza sem, mely szerint a fellebbezési bíróság az anyagi jog sérelmével döntött, midőn a zálogolási jegyzőkönyv 2. oldalának 8. sorszáma alatt összeírt ingók iránti kereseti igény alapját tevő jogügyletet, a hitelezők kijátszására irányuló rosszhiszem leníorgása ellenére a jelzett igény megítélésének alapjául elfogadta ; mert a fellebbezési bíróság ítéletében foglalt, meg nem támadott s ekként a S. E. 197. §-a értelmében már azért is irányadó tényállásban nincsenek megállapítva oly tények, amelyekből a panasz szerinti rosszhiszem jogilag megállapítható lenne. Nem sértette meg azonban a fellebbezési bíróság a jelzett ingók iránti kereseti igénynek helytadó jogi döntésével a KT. (1875 : XXXVII. tc.) 299. §-ának második bekezdésében foglalt jogszabályokat sem; mert az ebben a törvényhelyben foglalt jogszabályok az alperes javára már azért nem alkalmazhatók, mivel az alperes részéről ezekre az ingókra íoganatosílolt adóvégrehajtási zálogolás nem volt az idézett törvényhely szerinti zálogszerzés számába menő jogi tény. Eszerint a törvényhely szerint ugyanis a kereskedő által, az ő üzleti körében történt elzálogosításnak van az a joghatálya, mely szerint az elzálogosított ingókra korábban szerzett tulajdonjog a jóhiszemű zálogszerző hátrányára nem érvényesíthető: az üzleti körben történt elzálogosítás alatt azonban — figyelemmel a KT. 301., illetve 302. §-aiban foglaltakra is — csak a kereskedelmi ügyletből eredő követelés biztosítására szolgáló zálogjognak a megalapítása érthető; már pedig alperesnek a végrehajtást szenvedő ellen fennálló, a lentjelzelt adóvégrehajtási zálogolással biztosított községi pótadó-követelésc nem kereskedelmi ügyletből eredő követelés. = A Kúria ÍJ738/1887. sz. a. általánosságban mondta kí, hogy a KT. a bizományi árúkra szerzett törvényi és végrehajtási zálog közt különbséget nem 4*