Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) IX. kötet (Budapest, 1916)

Hiteljogi Döntvénytár. 47 val szemben nem bizonyította azt, hogy akár akkor, amikor a taglelvélel iránt az igazgatóságnál jelentkezett, akár pedig a köz­gyűlésen az alapszabályok 7. §-ának megfelelő írásbeli belépési nyilatkozatot kiállított volna. Minthogy pedig ilyen írásbeli nyilatkozat hiányában felperes a törvény értelmében szövetkezeli tagnak nem tekinthető: nyil­vánvaló, hogy felperest a szövetkezeli közgyűlésen hozott hatá­rozatok megtámadására a kereseti jogosultság meg nem illeti. Ugyanazért az alsóbíróságok ítéleteinek megváltoztatásával felperest keresetével el kellelt utasítani. A perköltséget azonban a peres felek közöü az alsóbírósá­gok ítéletének megváltoztatása mellett kölcsönösen meg kelleti szüntetni, mert az alperes szövetkezet igazgatósága azzal a tényé­vel, hogy a felperes — bár a törvény értelmében szövetkezeti tagnak nem tekinthető — vele szemben kizárási határozatot ho­zott, a felperest szövetkezeti tagságát illetőleg tévedésbe ejtette s ezzel a perre a maga részéről is okot szolgáltatott. ¥ ¥ = Hasonló határozat Hiteljogi Dtár VIII. 140. sz. a. — A megalaku­landó szövetkezeibe való belépési nyilatkozat a szövelkczct eégének bejegyzése előd vissza nem vonhaló. Ililclj. Dtár IX. '•>. 38. Az alapszabályokba felvenni szándékolt az az intézkedés, hogy a szövetkezet árúkat vásárol és azokat bárkinek is elárúsítja, kívül esik a szövet­kezetnek a KT. 223. §-ában megengedett célján és korlátolt terjedelmű ügylet körén. Az az intézkedés, hogy minden üzletrész a nyers jövedelemből 6°/o kamatozásban részesül, ellenkezik a szövetkezetre nézve a KT-ben felállított elvekkel, melyek szerint a szövetkezet tagjai közt a szövetkezet fennállása idejében csak a nyereség osztható fel, a nyereség pedig a dolog természeténél fogva csak az évi mér­leg megállapításakor határozható meg. (Budapesti tábla 1914 december 21. 5047/1914. V. sz. a.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom