Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VIII. kötet (Budapest, 1915)

Hiteljogi Döntvénytár. 3 1908 december hó 1-től, 600 K tőke után 1909 január 1-től és 600 K tőke után 1909. évi február hó 1. napjától számított 5% kamatot köteles a felperesnek megfizetni. indokok: A másodbíróság ítéletének az alperes részéről meg nem támadott ténymegállapítása szerint az alperesi cég fabutorgyárának műszaki és kereskedelmi üzletkörét a felszámolásnak 1908. évi július hó 6. napján történt kimondását megelőzően mint üzleti alkalmazott és később mint egyik társtulajdonos, illetve társasági tag 600 K havi fizetésből, lakásból és egyéb természetbeni szolgálmányokból álló javadalmazás ellenében több éven át a felperes vezette s ezt az üzletvezetői tevékenységet a felszámolás tartama alatt is, ugy mint azelőtt, a kérdéses gyárnak 1909 február hó 1-én történt eladásáig állandóan s kizárólagosan folytatta. A társasági tagok valamelyikének a többi társtag által adott üzletvezetői megbízás a felszámolás bekövetkeztével rendszerint önmagától és külön felmondás nélkül megszűnik ugyan; a felperes üzletvezetői megbízatásának a felszámolás kimondásával kapcsolatos megszűnése azonban beállottnak nem tekinthető. Nem viiás ugyanis a peres felek között, hogy bár a felperesen kívül felszámolóként működő B. K, dr. T. B. ügyvédek és ulóbb dr. P. O. ügyvéd és K. M. posztógyári igazgató a 800 munkás alkalmazásával üzemben tartott alperesi gyár üzletének műszaki és kereskedelmi vezetéséhez szakképzettséggel nem bírnak, a felszámolók a felperes által a II. alatti jegyzőkönyvben tett előterjesztés dacára a felszámolás tartama alatt a felperes helyett más üzletvezetőnek alkalmazása iránt intézkedést nem tettek, hanem az egész üzletvezetést továbbra is a felperes által végeztették ; nem vitás az sem, hogy a felperes a neki az üzletvezetés ellátása fejében eredetileg kikötött 600 K havi fizetést a felszámolás kimondása utáni időben is 1908. évi október hó 1. napjáig tényleg megkapta és a neki szintén az üzletvezetői tevékenysége ellenében juttatott természetbeni lakásnak használatában a felszámolás kimondása után is benmaradt, ezeknek a perbeli adatoknak mérlegeléséből pedig okszerűen arra kell következtetni, hogy a felszámolók a felperesnek üzletvezetői tevékenységét az általa e címen korábban is élvezett javadalmazása ellenében a felszámolás alatt is igénybe kívánták venni s azt tényleg igénybe is vették, már pedig ennek a szolgáltatásnak elfogadásával szemben nincs jogszerű alapja annak, hogy az alperes az ellenszolgáltatásként igényelt havi fizetésnek kiadását megtagadja. Helyesen fejtette ki az elsőbíróság ítéletében azt, hogy az alperesi gyár értékesítésének esélyeit a beltei jesebb üzem kétségkívül kedvezően befolyásolta s így az, hogy G. V. gyári hivatalnoknak megrendelések gyűjtése céljából a felperes által történt l*