Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VIII. kötet (Budapest, 1915)

278 Hiteljogi Döntvénytár. foglalt rendelkezéshez képest az ítéletben kimondani kellett, hogy a határozat a moratóriumra tekintet nélkül végrehajtható. — Közöljük a tőzsdebíróságnak a lisztszállítás kérdésében hozott és nagj feltűnést keltett ítéletét. L. e kérdésről dr. Szászy-Schwarz Gusztáv cikkét a Pester Lloyd 1914 okt. 20-iki, dr. Szladits Károly cikkét a Pester Lloyd 1944 okt. 17-iki, dr. Misner István és dr. Franki Pál cikkeit a Jogtud. Közlöny 1914. évi U-l. és 43. számaiban16'*. A váltóbirtokos a visszkereseti jogának fentartása végett szükséges váltó cselekmények időpontja tekintetében is a megállapodás szerinti fizetési naphoz alkalmazkodni köteles. A megállapodás ellenes időben felvett óvás a visszkereseti jog fentarlására nem alkalmas. (Kúria 1914 június 19. 1164,1913. v. sz. a. IV. p. t.) A kir. Kúria: Á másodbíróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Az elsőbíróság a 95337/1910. számú ítéletében megállapította, hogy a felperes megállapodás-ellenesen járatta le a kere-eti váltói 1909 szeptember 25-ike helyett szeptember 15-én. Ezen megállapítás ellen leiperes nem fellebbezvén és alperes is csupán az ítélet egyéb részeit lámadván meg, az jogerőre emelkedettnek tekintendő. Ennélfogva tévesen bocsátkozott az elsőbíróság a budapesti kii', tábla 3963/1910. számú feloldó végzése tolytán újabban hozott 60502/1911. számú ítéletében a megállapodáseilenes lejárat elbírálásába s ezzel a feloldó végzés határait nyilvánvalóan túllépte. Minthogy ezek szerint a váltónak a fizetési napra vonatkozó megállapodás-ellenes kitöltése jogerős megállapítást nyert, ez a kifogás a másodbíróság helyes álláspontja szerint magában foglalja az óvás szabálytalanságára vonatkozó kifogást is, mert önként érthető, hogy a váltóbirtokos a visszkereseti jogának fentartása végett szükséges váltó cselekmények időpontja tekintetében is a megállapodás szerinti fizetési naphoz alkalmazkodni köteles azt pedig, hogy alperes az óvást elengedte volna, — felperes nem is állította; s ilykép az 1909. szeptember 17-én felvett óvás - mivel nem a váltótörvény 41. §-nak utolsó bekezdésében körülirt időbei' lett lelvéve. a visszkereseti jog fentarlására nem alkalmas. * * = V. ö. Hiteljogi Dlár I. 37. sz. esettel.