Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VIII. kötet (Budapest, 1915)
ffíleljogi Döntvénytár. 271 Minthogy ezek szerint alperes előterjesztene azokat az adatokat, amelyek leiperes nyereségjulalékának kiszámítására elégségesek, és ezek szerint alperes számítása helyes, felperes pedig nem hozott fel oly alkalmas bizonyítékot, amelyből kitűnnék, hogy a nyereségjulalék annál nagyobb volt, ennélfogva az elsőbírósági ítélet érdemi részének megváltoztatásával az alapperbeli ítéletet hatályon kívül kellett helyezni (1913 május 27. 1914/v. 1912.) A kir. Kúria: A másodbíróság ítéletének a perújítás megengedésére vonatkozó részét helybenhagyja, egyebekben azonban ugyanazt az ítéletet megváltoztatja, az újító alperest újított keresetével az elsőbíróság ítéletének erészben helybenhagyásával egészben elutasítja s az alapperbeli ítéletekel hatályukban fentartja. Indokok: Az ügy érdemében a meghallgatott szakértő véleményéből az tűnik ki, hogy a NB. 1. a. és 3. sz. alatti kimutatások adatait csak azért tartja a leiperest megillető nyereségjutalékösszegek megállapítására ellogadandóknak, mert a 20 évi biztosítási időtartam alatt felgyülemlett könyvbeli adatok óriási tömegéből, a kiadási és bevételi adatok valódiságának megállapítása és az egyes egyének részesedési jutalékának kiszámítása kivihetetlen nagy feladatnak jelentkezik. Ebből a szakvéleményből tehát egyenesen az következik, hogy nincs kizárva, miszerint alperes könyveiből kitűnhessen, hogy felperes részesedési jutaléka több, mint amennyit alperes felperesnek fizetni kíván és amely jutalék összege a szakértő véleménye szerint a csatolt kimutatások alapján kiszámított öszszegnek megfelel. Ha pedig nincs kizárva, hogy felperest a könyvek egyéb adatai alapján, NB. 1. és 3. 7. a. alapján kiszámítható nagyobb részesedési jutalék megilletheti, önként következik annak megállapítása, hogy egymagukban a csatolt kimutatások nem tartalmazzák azokat az összes adatokat, melyekből felperes —• aki jogosított követelni, hogy előtte mindazok az elszámolási adatok, melyekből a reája eső részesedés összege megállapítható, felmutattassanak — meggyőződést szerezhetne abban az irányban, hogy az alperes által kiszámított és felperesnek fizetni kívánt részesedési összeg helyes. Minthogy eszerint az alperes által csalóit kimutatások adatainak elégtelensége folytán alperes nem felelt meg abbeli kötelességének, hogy oly adatokat szolgáltasson, melyekből felperesnek módjában álljon az őt illető nyereségjutalékösszeg helyes elszámolásáról meggyőződést szerezni; minthogy alperes — bár ebben az irányban az összes bizonyító adatok felmutatása az ő terhére esik — semmiféle egyéb, a csatolt kimutatásokat kiegé-