Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VIII. kötet (Budapest, 1915)

Hiteljogi Döntvénytár. 249 A budapesti kir. tábla: Az elsőbíróság ítéletének fellebbezett részét helybenhagyja indokaiból és a fellebbezésre való tekintettel még azért is, mert felperes keresetét a Cs. T. 27. §-ára csak másodsorban alapította, vagyis csak arra az esetre, ha a bíróság a zálogjog létrejöttét megállapítaná. Minthogy azonban az elsőbíróság ezt a kérdést nemlegesen döntötte el, annak szüksége, hogy a zálogbaadás ténye a Cs. T. alapján hatálytalaníttassék, önmagától elesett. Felperes keresetében csak általánosságban jelölvén meg azokat az okiratokat, amelyek kiadására alperest kötelezni kérte, ezek pontos megjelölésére az elsőbíróság helyesen tűzött ki póttárgyalást. A kir. tábla felfogása szerint is az A) alatti megállapodással, dacára az abban használt kifejezéseknek, a közadós és elsőrendű alperes között zálogszerződés nem jött létre. Ugyanis a zálogszerződés létrejöttéhez szükséges, hogy a zálogbaadó átadja a zálogbavevőnek a zálogtárgyakat, vagy kötelezettséget vállaljon azoknak később leendő átadására. Helyesen tejtette ki az elsőbíróság azt is, hogy másodrendű alperes nem tekinthető elsőrendű alperes megbízottjának, hanem miként az A) alatt csatolt okiratban ennek kifejezés is adatott, a közadós ügyészének. Azzal tehát, hogy a követelésekről szóló okiratok másodrendű alperesnek átadattak, azok elsőrendű alperes birtokába nem kerültek. Minthogy pedig közadós a szerződésben arra sem vállalt kötelezettséget, hogy a zálogtárgyakat utóbb — különösen, ha másodrendű alperes ügyészi minősége megszűnik — átadja elsőrendű alperesnek, az A) alatti megállapodás zálogszerződésnek egyáltalán nem tekinthető s ennek alapján elsőrendű alperes a zálogtárgyak átadását a csőd megnyílta után sem követelhette és azokat megtartási jog címén sem tarthatja vissza. (1913 május 2. 795/1912. sz.) A kir. Kúria: A másodbíróság ítéletét felhozott és felhívott indokai alapján helybenhagyja. = A. hátirattal átruházható papíroknál a tényleges birtokbavétel a végrehajtási zálogjognak is elengedhetetlen feltélele. Dtár új f. I. 197. — A tömegesen elzálogosított követelésekről készített jegyzék és az arra vezetett elzálogosítási nyilatkozat alapján az elzálogosításnak a könyvekben való feljegyzésének elmulasztása esetén joghatályos zálogjog meg nem szereztetik. Kúria 915/1898.. Grecsák L 94.