Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VIII. kötet (Budapest, 1915)

Hileljogi Döntvénytár. 293 A budapesti kir. tábla helybenhagyja az elsőbíróság ítéletét annyiban, amennyiben az elsőbíróság kimondta, hogy felperes az alkalmi egyesülésből alperesek hibája miatt kilépni jogosítva volt, egyébként azonban az elsőbíróság ítéletét olykép változtatja meg, hogy kimondja, hogy felperes 1907 január 7-én kilépett az alkalmi egyesülésből és hogy az alkalmi egyesülés vagyoni mérlege felperesre nézve 1907 január 7-én, mint a kilépés napja alapul vételével állapítandó meg és felperes az alperesek fentartott kereseti és viszontkereseti követelésének a pénzbeli marasztalásra irányuló része ezen az alapon érdemben elbírálandó. Indokok: Helyes az elsőbíróságnak az az álláspontja, hogy az alkalmi egyesülésben résztvevő egyik fél szerződésellenes eljárása, a másik felet az alkalmi egyesülésből való kilépésre feljogosítja. De a kilépésnek határozott kijelentéssel kell történnie, mert ily kijelentés nélkül a kilépést magábanvéve a másik fél szerződésszegése alapján nem lehet megtörténtnek tekinteni. Helyes az elsőbíróságnak ítéletében idevonatkozó felhozott indokok alapján az az álláspontja is, hogy az 1906 május 9-én kelt J) alatti levél nem tartalmazza a kilépés határozott kijelentését. De nem tartalmazza ezt az 1906 október 12-én kelt II. alatt csatolt levél sem, mert ebben csak az foglaltatik, hogy felperes az ő ügyvédjét bízza meg a felek közötti viszony lebonyolításában való részvétellel. Ennélfogva nem tette magáévá a kir. tábla az elsőbíróságnak azt az álláspontját, hogy felperes kilépését 1906 október 12-én, mint a II. alatti levél kelte napján, kell megtörténtnek tekinteni. De a kilépés határozott kijelentése foglaltatik a keresetben és így a kereset beadása napját kellett a kilépés napjának tekinteni. Ez a kilépés jogos volt, ha erre alperesek szerződésszegése adott okot. Az alperesek a felperes szerződésszegését is vitatták ugyan azon az alapon, hogy felperes nem teljesítette a kikötött befizetések iránti kötelezettségét, de az idevonatkozó vita nem dönthető el, mert alperesek ezen az alapon nem kérték felperes kizárását, sőt ellenezték felperes kiléphetését. Ennélfogva a kilépés jogossága szempontjából csak alperesek szerződésszegésének kérdése döntő. Idevonatkozóan felperes elsősorban azt hozza tel, hogy alperesek felperesnek kifogásai megtételét csak D. Zs. útján akarták megengedni és ezzel felperesnek az üzletvitelre való befolyását jogellenesen kizárták. Ezzel szemben alperesek azzal védekeztek, hogy a felek közötti szóbeli megállapodás értelmében felperest csak D. Zs. közvetítésével illette meg a kifogásolás joga. De felesleges a felek között e kérdésben fenforgó és a 3. és 4. alatt csatolt szerződéstervezetekre vonatkozó főeskü útján eldönteni kívánt vitát eldönteni, mert amint az elsőbíróság helyesen