Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VIII. kötet (Budapest, 1915)

Tartalommulató xi Lap ség területére köttetvén ki, a más megyében és más község határában fekvő üzletre nem vonatkoztatható még akkor sem, ha az üzlet vevője valóban üzleti sérelmet szenvedne azáltal, hogy a nem tilos területen nyitott üzlet kereskedelmi forgalom szempontjából az ő vevőközönsége egyrészét a közelség miatt magához kötné _ _ 175 Bánatpénz. 169. A szerződésileg kikötött bánatpénz csak a szerződéstől való tényleges visszalépés esetében követelhető és nem akkor is, ha a szerződés valamely más okból nem mehet teljesedésbe, mert ily esetben a bánatpénz iránt való igény érvényesítésének még akkor sincs helye, ha a szerződés teljesítésének akadályául a bánatpénz fizetésére kötelezett fél hibája szolgált ._ _ ~ _ _ _ 284 Betéti könyv. 36. A fenntartás nélkül névre szóló betéti könyv birtokosa a betét kifizetését akkor is követelheti, ha a betéti könyv nem az ő nevére van kiállítva, amennyiben a belét letiltva nincs és arra nézve igényt senki sem jelenteti be _ _ _ .._ _ 62 100. A betéti ügyletnek természetével is ellenkeznék az, ha a takarékpénztár a vele közvetlen jogviszonyban álló betevő irányában fennálló fizetési kötelezettségének teljesítését függővé tehetné a belett összeg tulajdonjoga megszerzése jogszerűségének s így a betevő és harmadik személyek közt létező jogviszonynak vizsgálatától s ennek az ő saját egyéni meggyőződésére alapítható eredményétől— .... _ ... ._ 170 Osztály sorsjegy. 99. Aki a cseresorsjegy árának kifizetésére szolgáló nyerősorsjegyet egyszerű levélben adja postára, viseli aniK.k veszélyét, hogy az elárusító e sorsjegyet meg nem kapja .... „ _.. _ 168 Zálogja;/. 3"). A zálogjogos hitelező mindaddig jogosítva van a zálogtárgyat birlalni, amíg az ezáltal biztosított követelésére nézve teljesen kielégítve nincsen. E jognál fogva a zálogjogos hitelező keresettel élhet az ellen, aki a zálogot birlalásából elvonta, sőt az ellen is, aki őt a birlalásban megháborította. — Ha tehát a zálogos hitelező a zálogjoggal terhelt árúi adósának utasítására egy harmadik személynek azzal a felhívással küldi el, hogy vagy az árú vételárát fizesse meg, vagy a zálogjoggal terhelt árút rendelkezése alá bocsássa vissza, de e harmadik személy az árú átvétele dacára egyik felhívásnak sem tesz eleget: a záloghitelező — tekintettel a minőség megváltozására és az árhullámzásra — jogosult egyenesen a vételárat követelni 59 39. Az adós a kölcsön biztosítására életbiztosítási kötvényt adott zálogba a hitelezőnek, azzal a kikötéssel, hogy az esedékes biztosítási dijakat a hitelező fogja megfizetni és pedig adósának lefoglalt tizeléséből. Ha a hitelező valamely díjrészlet fizetésének elmulasztása állal az élelbiz-