Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VII. kötet (Budapest, 1914)

Hiteljogi Döntvénytár. 12 adósok ellen fennálló követelése törlesztésére volt volna fordítandó abban az esetben, ha az alperes erről az ingatlanról zálogjoga törlését nem engedte volna meg. Arra nézve egyező a peres felek előadása, hogy a felperesnek az egyenes adósok ellen 1 u20.000 korona kölcsönből még fennálló s az egyenes adósok által jelzálogként lekötött többi ingatlanokból be nem folyt követelése 9000 koronánál kevesebb. A kir. Curia elfogadja ugyan a másodbirósági Ítéletnek megfelelően indokolt azt a ténymegállapítását, hogy a felperes részéről nem nyert bizonyítást az, mikép peres felek között az a megállapodás jött voLa létre, hogy a felperes elsősorban az egyenes adósok által jelzálogul lekötött ingatlanokból tartozik kielégítést szerezni és csak annyiban és akkor fordulhat a felperes ellen és elégítheti ki magát a felperes által nyújtott kézi zálogból, ha és amennyiben a jelzáloggal terhelt ingatlanokból kielégítést nem talált; mindamellett a kir. Curia a másodbirósági Ítélet megváltoztatásával az elsőbirósági Ítéletet találta helybenhagyandónak. A fennebbi tényállásból ugyanis azt a jogi következtetést kell levonni, hogy a felperes az egyenes adósok mellett kezességet vállalt akképp, hogy a kezesség biztosítására kézi zálogot adott és az eg)enes adósok által kibocsátott, illetve elfogadott 30,000 K-s váltót forgatmányával ellátta. Ha a kezes fizet az egyenes adós helyett, már a fizetés ténye következtében reá száll a hitelezőt az egyenes adós ellen megillető követelési jog az ennek biztosítására szolgáló jogokkal, tehát a jelzáloggal együtt. A kezest megillető ennek a jognak szükségszerű folyománya az, hoey a hitelező a kezes beleegyezése nélkül nincs jogosítva lemondani az őt az egyenes adóssal szemben megillető jelzálogról s az őt kielégítő kezesnek az egyenes adóssal szemben fennálló visszkereseti jogát nem foszthatja meg a jelzálogi biztosítéktól; ha pedig az egyenes adóssal szemben őt megillető zálogjogról lemond s a követelés az egyenes adóstól emiatt nem hajtható be, követelésének ekként be nem hajtható részét a kezes ellen nem érvényesítheti. Ebből a jogi álláspontból önként következik az, hogy a kezes és a hitelező között létrejött jogviszony elbírálásánál és a kezes fentebb körvonalozott jogi helyzeténél nem bir jelentőséggel a kezességvállalás alakja. * * = Az egyik egyetemleges adóstárs részére eszközölt elengedés a többi adóstárs kötelezettségét rendszerint meg nem szünteti. Hiteljogi Dtár I. 12.