Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VII. kötet (Budapest, 1914)

xvi Tartalommutaló. Lap Zálogjog. 14. Ha a zálogtartó a zálogtárgyakat a zálogbaadó adósnak visszaadta azzal a megbízással, hogy üzlelébeo kiárusíthatja s az érle befohó vételárt aztán tartozik neki tartozása apasztására kiszolgáltatni: ezzel a zálog­tárgyakat birtokából kibocsátván, külön kielégítési joga megszűnt 2^ 83. Ha a felek akarata a gépnek kézizálogul lekötésére irányult, és a zálogba­adásnak az a fellétele, — hogy a záloghitelező az adós váltóját forgatói aláírásával ellássa, bekövetkezett, — a záloghitelező a neki felajánlott gépet a helyszínén megiekintette, az adós pedis a zálogengedési nyilat­kozatot neki kiszolgáltatta: a gép a hitelező részérc zálogként lekötött­nek és részére át is adottnak tekintendő, mivel szemben az, hogy a gép továbbra is az elzálogositónak használatában maradt s hogy azon az elzálogosítást feltüntető jelzések nem alkalmaztattak, a zálogjogi szer­ződés joghatályos voltát nem befolyásolhatja .„ ... „ .... 134 óvadék. 26. A készpénzben adott óvadék is, ha az óvadékösszeg után kamatfizetés ki nem köttetett, az óvadékot adó tulajdonául tekintendő s az ily óva­dékot annak átvevője saját czéljaira fel nem használhatja, hanem azt idegen vagyonként köteles kezelni. Más megbirálás alá esik azonban a készpénzben letett óvadék akkor, ha az óvadékot átvevő megállapodás­szerűén az óvadék összese után kamatot tartozik fizetni, mert a készpénz-óvadék után kamatfizetési kötelezettség megállapítása egyúttal magában foglalja annak megengedését, ho.ay az ily óvadékot átvevő azt kölcsönösszegnek tekinthesse és kölcsönként saját czéljaira felhasznál­hassa. Ebből következik az, hogy a kamatfizetési kötelezettség kiköté­sével készpénz-óvadékot adó, a lelett óvadékát tulajdonjogilag vissza nem követelheti, hanem arra vonatkozó jogát, az óvadékát átvevővel szemben csak mint hitelező érvényesítheti. A részvénytársaság igazgató­sági tagjai tehát azért, hogy az ily óvadék felhasználtatott, felelősségre nem vonhatók .. ._ .... .._ .... _ i~ .... _ _ ... __ _ ._. .... 43 Jóhiszemű vevő védelme. 172. Ha az ingó dolog tulajdon átruházására irányuló egyező akarattal adatik át az eladó részéről, illetve veszi azt birtokába a vevő, annak tulaj­donát a vevő akkor is megszerzi, ha az eladó nem volt tulajdonos, kivévén azt, ha a jogszerző vevő tudla, hogy a dolog nem az eladóé, avagy csak durva gondatlanságból nem tudhatta azt. Ennek megállapí­tására nem alkalmas az a körülmény, hogy cséplőgépekel tulajdonjog­fenntartással szokás eladni, ha nem bizonyittatik, hogy a vevő a tulaj­donjog fenntartásáról tudott _ ... 279 Ajánlat. 27. Az egyszerű gépügynöknél tett vételi ajánlat, annak az ügynök meg­bízójához történi beküldéséig joghatályossá nem válik, attól tehát az ajánlatlevő addig az időpontig bármikor visszaléphet „ 46 174. Ha az eladó rendes piaczi árral biró árul tévesen a piaczi árnál jelen­lékenyen. alacsonyabb áron ajánl eladásra, az ilyen áruk vételével üzlet­szerűen foglalkozó kereskedőnek az árajánlat tévességét tudnia kell és ezért elfogadási nyilatkozata a vételi ügy letet megkötölté nem leszi .... 284

Next

/
Oldalképek
Tartalom