Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VII. kötet (Budapest, 1914)

140 Hiteljogi Döntvénytár. ebből azt következteti, hogy a Dunagőzhajózási társaság a hajózást tényleg még deczember 24 én sem szüntette be. Tekintettel azonban a biztosítási szerződés határozott rendelkezésére, amely a hajózásnak hivatalos beállítását jelöli meg azon időpont gyanánt, amikor a biztosított hajó a téli kikötőt felkeresni tartozik, ez pedig a felperes által nem tagadott tényállás szerint deczember első napjára esett: a bíróság azt a körülményt, hogy a Dunagőzhajózási társaság később még egy hajót útnak indított, annál kevésbbé tekintette perdöntőnek, mert az a hajó nem is a biztosított hajó útirányát követte (Szentes—Titel); másrészt az ugyancsak nem vitás tényállás szerint a K. hajó utja már 1908 november 23-án jégtorlódás folytán lehetetlenné vált, (2. sz. levél), ugy, hogy ebben az irányban a hajózást mindenesetre már akkor be kellett szüntetni. Igazolja mindezt különben a peres felek között folyt levelezés is, amelyből kitünőleg felperes az egyes hajók útnak indítását alperesnek külön bejelentette s alperes az elindításra külön engedélyt adott. (6. és 7. sz. távirat.) Már most nem vitás a felek között, hogy felperes a K. hajóját alperes kérelmére küldte Tiszakürtre, hogy a M. nevü hajóban Tiszainokáról Szeged rendeltetéssel útban levő s a beállott jég folytán Tiszakürtnél veszteglő buzarakományon könynyitsen. Az sem vitás azonban, hogy a K. nem könnyített a M. hajón, mert ez utóbbi a vízállásnak kedvezővé válása folytán 1908 deczember 21-én idegen segítség nélkül Szegedre evezett. A K. felperes telefonrendelkezése értelmében Szentesre ment s ott rakodott. Cs. S. felperes kormányosával felvett 17. sz. a. jegyzőkönyv szerint a K. 1908 deczember 25-én indult el Szentesről, decz. 26-án Tápéig jutott, ahonnan másnap Szeged felé folytatta az útját. A hajó a szegedi telelőt nem tudta elérni, mert a szeszgyárnál jégtorlódás folytán megrekedt. Felperes a biztosítási szerződés és a fent kifejtettek értelmében 1908 deczember első napjaitól kezdve hajót többé nem indíthatott, hacsak ahhoz alperes kifejezetten hozzá nem járult. Alperes a K. hajóra vonatkozólag csak annyiban járult az indításhoz, hogy az a M. hajó terhén könnyítsen, ellenben ahhoz, hogy ez a hajó Szentesen rakódjék s ennek következtében öt napi késedelemmel igyekezett a telelőt felkeresni, hozzá nem járult, sőt ez ellen 5. sz. a. csatolt levelében határozottan tiltakozott. Felperes ezek szerint nem tartotta be a biztosítási szerződés fontos határozmányát és kikötését, sőt ezt alperes kifejezett tiltakozása daczára megszegte. Minthogy pedig ezen kikötés a biztosítás terjedelmét határozza meg, s így ennek megsértése azt vonja maga után, hogy