Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VII. kötet (Budapest, 1914)
Tarlalommutató. xm La, Írásbeli nyilatkozat alapján történhetik; a hiányzó Írásbeli nyilatkozatot nem pótolja az a körülmény sem, hogy valaki a tagok névjegyzékébe felvétetett _ - ... .... _ _ ... - - ~ - 91 5ó. A szövetkezet az egyes tagot az alapszabályokban meghatározóit okok miatt, a KT. §-ának utolsó bekezdése értelmében kizárhatja, tehát a jegyzett üzletrészek befizetése alól felmentheti, de csak a 237. §. korlátai között .... „ „ _ í'2 826. A KT. 835. § ának parancsoló rendelkezésével szemben érvénytelen az alapszabályoknak az az intézkedése, hogy a szövetkezeti tag a szövetkezel czéljain vásárolt gép vételárának kiűzetése előtt a szövetkezetből ki nem léphet ~. .... .. .~. „ .... — .... — — ~ — - 37!) igazgatóság felelőssége. 3. Az igazgatóság tagjai, a szövetkezeti ügyvezetőnek csak olyan tevékenysége tekintetében vonhatók felelősségre, amely tevékenység a rendelkezésre álló, vagy általuk fokozottabb gondosság mellett megszerezhető és kipuhatolható adatokból kideriihelő ._ .... .... 4 Közgyűlési határozat megtámadása. 165. A KT. 177. §-a a szövetkezetekre is a 24(1. §. szerint alknlmazandólag feltétlenül megszabja, hogy a közgyűlés érvényes határozatot csakis a meghívóban kitett tárgy felett hozhat, kivételt e tekintetben az oly indítványra nézve enged, mely ujabb közguilés összehívására irányul. A törvényben megállapított kivétel, a szoros magyarázat szabályánál fogva más esetre egyáltalán ki nem terjeszthető s még az alapszabályoknak a lörvénynyel ellenkező intézkedése utján sem .... ... 265 166. Ha az alapszabályok szerint a közgyűlés összehívása egy helyi hírlap utján történik, de helyben hírlap nincs: a közgyűlési határozatok meg nem lámadha:ók, ha a közgyűlés összehívása az illető helységbe járó oly budapesti lapban tétetett közzé, melyben e közzététel állandóan közzététetni szokott és azonkívül (lobszóval is hirdettetett _ .._ 267 Felszámoló felelőssége. 4. A KT. 205. §-a első bekezdésében s a második bekezdésének első mondatában foglalt rendelkezések a/on a fellevésen alapulnak, hOi;y a tarsasági vagyon az összes hitelezők kielégítésére elegendő, mert ha a társasági vagyon a tartozásokat nem fedezi, akkor a felszámolóknak a felszámolás alatt álló szövetkezet ellen csődöt kell kérmök. A vagyoneléglelenség fenforgása eseiében tehát a felszámolás nem folytatható, a hitelezők részben sem elégíthetők ki s a felszámolók, akik ennek ellenére fizetéseket teljesítenek, az ily fizetésekért a ki nem elégített hi elezőknek egyetemleges kártérítési felelősséggel tartoznak oly mértékben, amint a hitelező a társaság vagyonából annak törvényszerű értékesítése esetében követelésére fedezetet nyert volna .... 7