Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VII. kötet (Budapest, 1914)

Tarlalommulató. XI Lap nyereség 10 százalékát, vagy ezt meghaladó részét kivánja-e e czélra fordítani; de lia az igazgatóság javadalmazása a tartalékalapra és egyéb czélokra fordított összegek levonása után lenmaradó jövedelem alapján számítandó ki: alapszabályellenesen jár el a közgyűlés, ha az alapszabályszerü minimális összegeket és nem a tényleg az emiitett czélokra fordítóit összegeket vélte e számításnál levonásba _ „~ 2 82. A részvényes oly ügyekben, melyekben egyúttal ügyfél is, a társaság elhatározására szavazatával befolyási nem gjakorolhat _ - 132 104. A közgyűlést összehívó hirdetménynek az a hiánya, hogy a hirdetményben külön is nem tétetett ki az, hogy a közgyűlés a társaság helyiségeiben fog megtartatni, a közgyűlési határozatok megsemmisítésére indokul nem szolgálhat, mert külön hely és helyiség a hirdetményben kitéve nem lévén, önkényt és mindenki állal megérthető, hogy a hirdetett közgyűlés a társaság helyiségeibe hivatott össze. A kereskedelmi törvény nem kívánja meg azt, hogy a közgyűlés tárgysorozatába felvett egyes ügyek a meghívóban részletesen körülírva legyenek feltüntetve... „ .._ _ .... _ - — - 164 Iü8. A KT. 179. §-a nem zárja ki azt, hogy a közgyűlés olyan tárgy felett is határozhasson, amit a törvény vagy az alapszabályok szerint a közgyűlés hatáskörébe kifejezetten nem utalnak. Az ilyen tárgy felelt is azonban, a KT. 177. §-ában megjelölt kivételtől eltekintve, a közgyűlés csak akkor határozhat, ha az a meghívásban benne foglaltatik _ .... — 20!) 131. AKT. 174. §-ának értelmezése tekintetében kifejlődött joggyakorlat szerint az olyan közgyűlési határozatot, melynek hozatalában a részvényes résztvett, ez a részvényes megtámadni nincs jogosítva. A KT. 174. §-a szerint a részvényest illeti meg a kereseti jog a közgyűlési határozat megsemmisítésére, e részvényesi minőségnek pedig nemcsak a kereset beadásakor kell fenforogni, hanem akkor is, mikor a megtámadott közgyűlési határozat hozatott... _.. 214 184. Az igazgatósági tagok elmozdítása is napirendre tűzendő és felveendő a közgyűlési meghívóba; ennek elmaradása esetén az erre vonatkozó közgyűlési határozat megsemmisítendő _ ._ „_ .„ — .„ 301 lí)4. A részvénytársaság ellen az alakuló közgyűlés határozatainak megsemmisítése iránt más részvényes által indított perben hozott megsemmisítő határozatnak nincs feltétlenül az a hatálya, hogy a részvényesnek az alapításkor a részvény névértékének befizetésére vállalt kötelezettsége már ezáltal semmisnek tekintessék. — Az ily pernek nincsen felfüggesztő hatálya abban a perben, melyet a részvénytársaság valamely részvényes ellen a részvény névértékének befizetése iránt indított .. .„ 323 1!»5. Az alapítási tervezetbe nemcsak a KT. 150. §-ában meghatározott adatok, hanem a társasági szerződés egyéb rendelkezései is felvehetők. A 150. §. 1—6. pontjain felül felvett rendelkezések tekintetében azonban a bíróság dönti el, hogy ezek oly tartalmúak és természetüek-e, hogy azok a társasági szerződés lényegét érintik-e, vagy sem. A KT. 179. jí-áuak utolsó bekezdése tehát, mely szerint ily rendelkezéseket közgyűlési határozattal módosítani (kivéve az összes részvényesek beleegyezésének esetét) nem lehet, ezen rendelkezésekre is vonatkozik, ha megállapítható, hogy a rendelkezés a szerződés tartalmának lényeges részére vonatkozik. A bemutatóra szóló részvényeknek névre szóló részvényekké történt átváltoztatása, mely a részvények forgalmi képességét lényegesen befolyásolja, ily lényeges rendelkezésnek tekinthető 325 214.1. Ha a részvényes arra nézve, hogy a mérleg felállítása nem helyes illetve, hogy az valótlan adatokat tartalmaz, főleg a szakértői bizonyítást hozta javaslatba anélkül, hogy külön bizonyítékot szolgáltatolt volna egyes esetekre vonatkozóan, amelyek állításait valószínűsítenék;