Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VII. kötet (Budapest, 1914)

1Í2 Hiteljogi Döntvénytár. Nem változtat ezen az, hogy alperesek az átvett ingók és óvadék 3356 K értékének megfelelő kifizetéseket G. S. helyett márczius 31-ig nem teljesítették, és hogy ekkor még Cs. községgel a vendéglőhelyiség bérletére kötött szerződést sem irván alá az alperesek, módjukban állott az üzletátruházási ügyletet G. S.-el tartozásainak eltitkolása okából felbontani. Az üzletálvétel után tudomásra jutott körülmények ugyanis már semmi tekintetben sem hozzák ;iz üzletátvevőt az üzletátruházási törvényben megállapított kivételes jogi helyzetbe, a közönséges magánjogi szabályokból pedig nem vezethető le a vevő félnek oly kötelezettsége, melynél fogva ő a jóhiszeműen megkötött vételi ügylettől csupán azért visszalépni tartoznék, mert az eladó oly vagyont idegenitett el, mely különben hitelezőinek szolgálhatott volna kielégítési alapul. * * = V. ö. Hiteljogi Dtár V. 64., 112., 186., VI. 8., 9., 70., 71., 111., 112., VII. 23. sz. esetekkel és jegyzeteikkel. 68. Az életbiztosítási szerződésből kifolyólag a kedvezményezett pusztán a kedvezményezettül való megjelölés ténye alapján, csakis a biztosított esemény bekövetkeztekor szerezhet jogokat, eddig az időpontig azonban öt a biztosítási ügyletből semminemű jog meg nem illeti. Ennélfogva az eredeti kedvezményezett az ujabb kedvezményezett rendelés ellen azon az alapon, hogy az a biztosított elmebetegsége miatt érvénytelen, csak a biztosított esemény bekövetkezte után léphet fel és csakis az ellen, akinek kedvezményezetti minősége az ő vélt jogának útjában áll, annál is inkább, mert a biztosított szerződés fenállásának tartama alatt a biztosított szerződés feletti rendelkezési jog, ha csak azt másra át nem ruházta, kizárólag a biztosítottat illetvén, ennek még mindig jogában áll az anyagi jog szerint érvénytelennek vitatott kedvezmény ezetti