Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VII. kötet (Budapest, 1914)

Hiteljogi Döntvénytár. 93 képes, ha három tsg van jelen, de a társaság érvényes jegyzé­séhez legalább két igazgatósági tag vagy egy igazgatósági tag és egy czégjegyző hivatalnok aláírása szükséges. Ebből pedig meg­állapítható, hogy H I. igazgatónak egyedüli ténykedése, illetve az általa történt elengedés nem mentesítette alperest kötelezett­sége alól. '(1911 május 24. 124,130/911. sz. a.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság Ítéletét helyben­hagyja indokaiból és azért, mert alperes nem bizonyította, hogy üzletrészeit H. í. üzletvezető-igazgatónak felmondotta, s mert az ekkép szövelkezeti tagnak tekintendő s a KT. 221. §-a szerint a társaság kötelezettségeiért csupán lekötött üzletrészei erejéig felelős alperest az általa jegyzett üzletrészek befizetése tekinte­tében oly feltétlen felelősség terheli, mely alól őt H I. üzlet­vezető-igazgató még a vagyonbukott szövetkezet igazgatóságától nyert különös felhatalmazás alapján sem menthette volna fel joghatályosan ; végre mert az alapszabályok tartalmaznak oly in­tézkedést, hogy ha a szövetkezeti tag üzletrésztartozásának ki­egyenlítésére bizonyos időn belül ajánlott levélben fel nem hiva­tott, az üzlelrésztartozás többé nem érvényesíthető. Ugyanazért az alapszabályok azon rendelkezését, hogy aki az alapszabályszerü befizetésekkel nyolcz hétig hátralékban van, az saját költségére levélben felszólittassék nyolcz nap alatt a be­fizetést teljesíteni, s ha a nyolcz nap letelte után még további négy hét alatt sem fizeti be az esedékes részleteket járulékaik­kal együtt, akkor vagy elveszti minden igényét a már befizetett részletekre, mely utóbbiak a tartalékalap javára esnek, vagy pedig jogában áll az igazgatóságnak az egész még hátralékos részek összegét törvényes uton behajtani: másként értelmezni nem lehet, minthogy az alapszabályok ezen rendelkezése csupán az említett vagylagos jogok valamelyikével való élhetés kezdő­pontját kívánta meghatározni. Ezen értelmezés mellett pedig az alapszabályok idevágó intézkedése legfeljebb időelőttiségi kifogás­nak lehetne esetleg alapja, de jelen esetben alapul erre sem szolgálhat, mert az ajánlott levél utján való felszólítást a kereset­kézbesítés pótolja, s mert a kereset kézbesítésétől az elsőbirósági ítélet meghozataláig a 10. §-ban megszabott határidők rég le­jártak. (Curia. 32. sz. döntvény.) (1912 márczius 6. 2150/911. szám alatt.) A kir. Curia: A másodbiróság ítéletét elhagyásával azon indoknak, hogy alperest a jegyzett üzletrészek befizetése alól H. I. üzletvezető-igazgató még a szövetkezet igazgatóságától nyert felhatalmazás alapján sem menthette volna fel, egyéb in­dokainál fogva és azért is helybenhagyja, mert a szövetkezet az egyes tagot az alapszabályokban meghatározott okok miatt, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom