Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VII. kötet (Budapest, 1914)

Hiteljogi Döntvénytár. 69 peres nem is állítja, hogy az árui a hadikincsiár azon okból, mert nem hazai gyárlmány, alperessel szemben kifogásolta volna, vagy hogy az áru azon okból, mert nem hazai gyártmány, használhatóság tekintetében kevésbbé lett volna alkalmas. Alperesnek a hadikincstárral szemben hazai gyártmány szállítása iránt vállalt kötelezettségénél fogva nemcsak joga, hanem kötelessége is lett volna a 2 •/. alatt kikötni, hogy a vasalásoknak felperes budapesti gyárában való gyártását ellenőrizhesse, vagy ki kellett volna kötnie, hogy felperes az áruk szállításakor az áruknak a saját gyárában történt elkészítését a kereskedelmi és iparkamara bizonyítványával igazolja, vagy végül a hazai ipar fejlesztéséről szóló 1907 : III. tcz. II. fej. végrh. tárgyában ad 55,800/907. K. M. sz. a. kibocsátott utasítás 11. §-a értelmében a felperestől megrendelt áruk hazai származásának megállapítása végett a nyílt megbízólevéllel bíró ellenőrző közeg által a gyártást a felperesnél ellenőriztetni. Mindezek figyelmen kívül hagyásával pedig alperes a szerződés kötésénél a köteles kereskedői gondosságot mulasztotta el s így ha felperes az árukat tényleg nem budapesti gyárában állíttatta elő, ez csalásnak nem tekinthető. Az áruknak külföldről való hozatalával felperes megszegte volna ugyan a szerződést annyiban, amennyiben a kikötöttől eltérő származású árut szállított, az eltérő származás is azonban csak minőségi kellék, amelynek hiánya kifogás utján érvényesítendő; a viszonkereset ezen részét tehát el kellett utasítani. Az 5065 K-t alperes azért kivánja levonásba hozni, rnert a záróhorog tsrtólapjával s a szögecscsel, a szemkapocs pedig a lemezzel a kereskedelmi forgalomban egységes árutárgyat képeznek, s igy felperes a 2 •/. alatti kötésénél megtévesztette a más szakmában dolgozó alperest akkor, mikor ezek egyes alkatrészeit külön-külön számította fel. A viszonkereset ezen részének nem volt hely adható, mert még ha a kereskedelmi forgalomban zárhorog és szemkapocs egységes alkatrészt is képeznek, ez a körülmény nem zárja ki, hogy a felek az egyes alkatrészekre külön ne szerződjenek. Még ha felperes el is hallgatta volna alperes előtt a szerződéskötésnél az áruknak a kereskedelmi forgalomban való egységes jellegét, ez megtévesztésnek nem tekinthető, mert az eladónak nem kötelessége a vele szerződő felet a kereskedelmi szokásokról tájékoztatni. A vétel tehát a KT. 336. §-ának megfelelően az egyes alkatrészekre nézve tekintendő létrejöttnek azon vételár mellett, amelyet a felek a 2 •/. alatt megállapítottak. Ezeknél fogva a rendelkező rész értelmében kellett Ítélni. (1911 július 24. 17,050/911.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. 1 11