Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VII. kötet (Budapest, 1914)
66 Hiteljogi Döntvénytár. levélbe foglalt adatok és nyilatkozatok helyességéért felelős és viseli azon következményeket, melyek a helytelen, határozatlan, vagy elégtelen nyilatkozatokból származnak. Ugyané §. III. póthatározmánya szerint, ha a fuvarlevelet a feladó kívánságára kivételesen vasúti alkalmazott állítja ki, ugy ez a feladó megbízottjaként tekintetik. Ezek szerint a kocsi számának a fuvarlevélbe irása a feladó felperes kötelessége lévén, a számok helytelen beírásának következményei felperest terhelik, még akkor is, ha kívánságára a vasút alkalmazottja töltötte is ki a fuvarlevélnek a feladó által kitöltendő rovatait. Felperes vitatta, hogy a fuvarleveleknek a kocsi száma tekintetében való kitöltése nem kivételesen, hanem rendszerint a vasúti alkalmazottak által történt, ugy hogy ez a t—i állomáson szokássá vált, továbbá, hogy a vasúti alkalmazottak nem engedték, hogy a kocsi számát a feladó jegyezze be a fuvarlevélbe. Az, hogy rendszerint és nem kivételesen írták be az adatokat a vasúti alkalmazottak a fuvarlevélbe, nem döntő, mert a «kivételesen» kitétel nem a szokásszerü, rendszerinti eljárásnak ellentétét, hanem azt jelenti, hogy az űzi. szab. rendelkezésétől eltérően, vagyis a szabály alóli kivételként történik a fuvarlevél adatainak kitöltése ; és mert az nem szünteti meg a feladónak az adatokért való felelősségét és nem rontja le azt a szabályt, hogy ez esetben az alkalmazott a feladó megbízottjának tekintendő. A számok elcserélésének következményei a vasútra csak akkor hárulhatnának, ha felperes bizonyítaná, hogy a kitöltés nem az ő kívánságára történt, hanem a vasúti alkalmazottak nem engedték meg neki, hogy a bejegyzést ő maga eszközölje. A bizonyítás eredménye azonban erre nem szolgáltatott alapot, mert stb. De ha való lenne is, hogy a kocsi számára nézve kitöltetlen fuvarlevelet a felperes megbízottja szó nélkül adta át a vasútnak, ennek elfogadásával a vasút nem vállalt magára oly felelősséget, mely a feladót a helytelen kitöltés következményei alól mentesítené; mert a kitöltetlen fuvarlevél átadása magában véve megbízást jelent arra, hogy annak üres rovatait a vasúti alkalmazott töltse ki. Eszerint a kocsik elcserélése nem lévén alperes vétkességére visszavezethető, annak következményei sem róhatók alperesre. Minthogy pedig a fuvardijtöbblet a kocsik elcserélésének következménye, a felperest keresetével el kellett utasítani. (1911 okt. 20. 34,038/911. sz.)