Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VII. kötet (Budapest, 1914)

Hiteljogi Döntvénytár. 57 Minthogy pedig felperesnek azon érvelése, hogy ezen kifogás a per érdemére tartozik, nem volt helytálló, mert a fentidézett §-nál fogva nem lehet kizárni az illetőségi vita keretéből alperes kifogásait; minthogy továbbá az E) a. foglalt kikötés alapján sem állhatott meg ezen bíróság illetősége, mert abban alperes azt jelentedé ki, hogy az esetre, ha a jelen perbeli követelés fejében adott váltók ellen, azok perlése esetén kifogást emelne, ngy felperes jogosítva lesz a kötlevelek alapján az árués értéktőzsde választott bíróságánál perelni, annak pedig más értelem nem tulajdonitható, mint az, hogy alperes azon esetre, ha a kereseti követelés fejében adott váltók alapján kibocsátott sommás végzések ellen kifogásokat adna be és felperes ennek következtében a váltópert letenné, előre lemondott arról, hogy a váltóper letételét az ügy elintézésének tekinthesse, de nem értelmezhető ez a kijelentés olyképp, hogy alperes az esetre is. ha a felperes a váltópert lefolytatja, abban bevárja az ítéletet s azután veszi igénybe a kötlevelek alapján azon bíróság illetékességét, lemondott volna kifogásairól, illetve beleegyezett volna abba, hogy a kereseti követelés felett a tőzsdebiróság döntsön. Hogy a feleknek nem ez volt szándéka és akarata, kitűnik az E) a. levélből, mely szerint «hogy az esetre, ha slb. a váltók ellen esetleges perlés folyamán kifogást emelnék)), tehát a felek sem gondoltak arra, hogy a váltópert lefolytatják és hogy felperes a netán hozandó elutasító Ítélet daczára is a kötlevelek alapján ezen pert a tőzsdebiróság előtt fogja megindítani. Egyébként a felek az 1881 : LIX. tcz. 95. §-ának első bekezdésének rendelkezésétől közös megegyezéssel sem térhettek el. Ezek alapján alperes a tőzsdebiróság illetőségét sikerrel támadhatta meg. (1912 máj. 30. 2972/911.) A budapesti kir. tábla: A tőzsdebiróság illetőségét megállapítja. Indokok : A felek a kötlevelek szerint rozs eladására, illetve buza vételére szerződtek s az alperes ebből támadt különbözeti tartozása fedezésére váltót adott, a váltót felperes peresítette, de keresetével amiatt utasíttatott el, mert a tőzsdei szerencsejátékból származott különbözet fedezésére adott váltó a bíróság előtt nem érvényesíthető. Alperes az E) alatti okiratban kijelentette, hogy az esetre, ha a jelen peres követelés fejében adott váltó ellen annak perlése esetén kifogást emelne, ugy felperes jogosítva lesz, az eredeti jogügyletre visszatérve, követelését a tőzsdebiróságnál perelni, mely bíróság illetőségének alperes magát kifejezetten alávetette. Az alperes E) alatti kijelentésének pedig nem lehet