Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VI. kötet (Budapest, 1913)

•4-2 Hiteljogi Döntvénytár. s igy alperes a teljesítéstől elállani jogosított és egyúttal kártérítést is követelhet s minthogy megállapítható, hogy alperes kára legalább is kitesz annyit, amennyi az utánvételekből hozzá befolyt, illetve ami még a szerződésből folyólag nála van a két kocsi burgonya vételárán felül, ami 300 K t tesz ki, ennélfogva a viszonkeresetnek a rendelkező rész értelmében helyt adni kellett. (1910 jun. 16. M,578/910. sz. a.) A szegedi kir. tábla: Alperest viszonkeresetével elutasítja s az alperes kártérítési kötelezettségét az 1528 K kereseti követelés keretén belül megállapítja, stb. Indokok: Abból a szerződési megállapodásból, hogy a vételár a feladási állomáson az átvételkor fizetendő, vagy előzőleg a takarékpénztárnál leleendő, nem következik az, hogy a vevő felperes az áru vételárát akár az alperes kezéhez, akár a takarékpénztárhoz előre beküldeni tartozott; mert a vételár fizetésének módja és ideje vagylagosan lévén a szerződésben meghatározva, a két -fizetési mód közül a választási jog a fizetésre kötelezett felperest illette, vagyis a felperesnek joga volt a vételárat az áru feladásakor az áru megvizsgálása és átvétele után a feladási vasúti állomáson kifizetni. Abból, hogy a fuvarköltség viselése tekintetében a budapesti paritás köttetett ki, mely kikötés mellett a felperes nem tudhatta, hogy az áru mely vasúti állomáson fog feladatni, az alperes az áru megrendelése után tartozott volna felperest értesíteni, hogy az árut mikor és melyik vasúti állomáson fogja feladni, hogy ezzel lehetővé tegye felperesnek, hogy a közölt időben és helyen az áru megvizsgálása, átvétele s a vételár kifizetése végett személyesen vagy megbízottja utján megjelenhessék. Ezt azonban alperes elmulasztotta. Eszerint alperes azért, mert a felperes az áruk vételárát neki vagy a takarékpénztárnak előzetesen be nem küldötte, az áru átadását (szállítását) jogszerűen meg nem tagadhatta. Minthogy tehát alperes az áru átadásának jogos indok nélkül való megtagadásával késedelembe eselt és szerződésszegővé vált, felperesnek a KT. 353. §-a szerint joga nyilt ahhoz, hogy a teljesítés helyett, a nem teljesítés miatt kártérítést követelhessen, mi okból alperes kártérítési kötelezettségét meg kellett állapítani s a törvényszéket e tekintetben uj határozat hozatalára utasítani kellett. A viszonkereset elutasítása az alperes szerződésszegésének és a fentebb kifejtetteknek folyománya; egyébként is az eladó a késedelmes vevőtől a KT. 352. §-a szerint kártérítést csak azon esetben követelhet, ha az árut a vevő rovására eladta. (1911 febr. 9. 3763/910. sz. a.)