Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VI. kötet (Budapest, 1913)

Hiteljogi Döntvénytár. 39 helyezéssel pedig alperes a malomberendezést tényleg át is vette. Az átvétel ezen időpontja különben egyezik a 23. alatti jegyzőkönyv tartalmával. A 2.7. a. szerződés szerint ugyanis alperes az átadás napjától számított egy évi jótállási időt kötött ki, a 23.7. alatti szerint pedig a jótállási idő lejárta 1908. évi május 22-ike. Alperesnek tehát az üzembehelyezéskor, mint tényleges átvételkor a kötbérhez való jogát fenn kellelt tartania, hogy azonban ezt megtette, alperes nem bizonyította. Igaz ugyan, hogy G. G. tanú vallja, hogy 1907. évi január végén P. I. és talán Sz. S. alperes képviseletében kijelentették, hogy a napi 100 kor. kártérítéshez \aló jogot fentartják és hogy errői jegyzőkönyv is vétetett fel; minthogy azonban azon tanú vallomását mi sem támogatja, sőt R. S. és P. I. tanuknak, kikről alperes észrevételeiben maga mondja, hogy a munkálatok fontos fázisainál tevékeny részt vettek, ezekről tudomásuk nincs, holott elsősorban ezeknek kellett volna azokról tudomást szerezniök. A kir. törvényszék G. G. tanú vallomását bizonyítéknak el nem fogadta, mert tanú bizonyára az 1907. évi július 23-án történtekre emlékezett és ezeket adta elő, mintha azok 1907. évi január végén történtek volna. Igaz ugyan, hogy a 23.7. alatti jegyzőkönyv a berendezés átvételéről tesz említést; minthogy azonban tartalma szerint ez tulajdonképp a berendezési költség végelszámolása ; minthogy továbbá a fentiek szerint a berendezés tényleges átvétele jóval előzőleg megtörtént; a kir. törvényszék a jegyzőkönyv hivatkozott kijelentésének súlyt nem tulajdonított. Alperes jogfentartással nem élvén, a kötbérhez még akkor sincs joga, ha követelése megalapítására szolgáló tények fenn is forognak, miért is mellőzve azok vizsgálatát, a kir. törvényszék alperest marasztalta. (1910 május 12. 510. sz.) A budapesti kir. tábla : Az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja, felperest elutasítja. Indokok: Helyesen minősítette az elsőbiróság a 2.7. alatti kötlevélben említett" napi 100 K kártérítést kötbérnek, mert a kártérítési összegnek előzetesen szerződés állal történt megállapítása a kötbér jogi természetével bir. Úgyde ebből a 2.7. alattiból, de meg a feleknek nem vitás előadásából az is kitűnik, hogy az alperes által visszatartott 3900 K a gőzmalom berendezéséből kifolyólag a felperest áruk és munkák dija fejében megilletett járandóságnak egy részét képezi, ennélfogva, tekintettel arra, hogyha a jogosított a kötbérnek megfelelő összeget a munkabérből visszatartja, a munka átvétele esetében sem tartozik a jogosított a kötbérhez való érvényesítési szándékát külön előbb kinyilatkoztatni, mig a visszatartott összeg esedékessé nem